Rejts el

liketorn•  2018. december 17. 19:44

Cseppenként lepereg
Vállam csupán beremeg
Bőrömön göröngyök
Büntetésem öröklött

Én nem is zavarok
Ételek és italok
Mindenkinek kellenek
Meg kellékek emlékek

Üdv neked is új lakó
Semmihez se fogható
Bővült a sor ismét, újra
Az utolsó a fogát szívja

Jó a periférián, drágám
Ahol a kutya sem jár tán
Ha már megtörtént a kár
Rejts el falu határánál.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

liketorn2018. december 18. 00:36

az éremnek két oldala van legalább, ami kívül csendes az mögött lehet
ordítás - ordító körülmények, sokszor nem is gondolnánk.
ilyenkor jó írni. sárga lámpa alatt nem sokat tehetünk

Mikijozsa2018. december 17. 21:03

úgy látom a felszín nagyon békés, csendes, de alatta, lehet némileg dráma is, ami itt nem lényeges, csak az utolsó sor jelez, hogy az életnek van egy nem publikus oldala is, Jól van ez így, majd mind a periférián leledzünk, s ha nem akkor odakívánkoznánk, én is úgy tartom, jó - gratulálok a vershez