Poeta2001_ blogja

Köszönöm neked az időt,
E csiszolható drágakőt.

Köszönöm még a fürge vért,
Mely mindenhova oda ért!

Köszöntöm ismét ajkaid
És vágyva vágyom hangjait!

Köszöntöm ismét kebledet
És szíved, amely emleget!

Megírom megint 20 sorom,
De nem iszom meg a söröm.

Ó, had simítsam meg kezed,
Ó, had mondhassam ki neved!

Megírom megint 20 sorom,
Mert így jobban megy majd sorom.

Ó, had simítsam meg hajad,
Nézd, nézd, ahogy létem dagad!

Köszönöm neked versemet,
Köszöntöm drága lelkedet!

Köszöntöm még a rímeket;
Legyőztem-e a hímeket?

Mi kell
nekem
a menny.
Le sem
hull fel-
jut mel-
lettem
ember.

Milyen
áron?
Molyon
állom...
Megesz
- -

Ok-okozat.
Egy bohózat;

majd mindenki
így fog lenni!

Most már tudom
s tán nem unom...

A változás
se vég fogás.

S mint rímtelen
lesz énekem...

1.
Mit érnek a szentek
Ha nem leszünk szentek?

S az emberek nélkül?
S az istenünk nélkül?
2.
Talán ti is vagytok
Talán mi is válunk!

Talán ti is tudtok
Dotálni! Hogy állunk

Miattatok? Válunk
Miattatok ...vagytok!
3.
Mivé fogunk változ-
Ni és minképp? Álmos...

S az ember elkezdett
teremt'ni s megtett

után jöhet díjként,
mikor jöhet ívként

a menny: legyen inkább
egy úr, ne bús minthák!

"mert fájni születtem, ki dalra születtem"

Már szívesen használom; bassza meg!
De az instálom, hiányom; írja meg.

Nem vagyok Prometheusz bár sziklám
és láncom ez és csak nem sújt villám!!!

A fájdalom és újra és újra
rászáll és kiszáll és ujjból-ujjba.

És én aki, annyira szerettem
áldatlan átok, szitkos szenny lettem!!!

Hogyha; hogyha más is így gondolja
miért... NEM harcolunk; hatalomra?!

"Kit érdekel a más sebe?
Elég egy szívnek a magáé,
Elég, csak azt köthesse be."