Gondolkodtató

Mũvészet
LeAnunymus•  2020. június 29. 19:00

Az irodalom cirkusza kihalt

A Tisztelt Publikumnak esdeklem,
Már nem létező verses esteken.
Lehet, hogy én vagyok az egyetlen,
És, hogy a jelenlétem kelletlen,

De itt állok és jönnek a szavak,
És itt is leszek, míg szólni szabad.
A tollam kifogy, a ruhám szakadt,
A magas porondról esem hanyatt.

Mert nincs ki engemet bátorítson.
A csendet, mint tükröt felborítom,
Hogy millió darabra essen szét.
Meghajlok, s megköszönöm az estét.

LeAnunymus•  2019. március 28. 09:57

Bor mámor

A nap utolsó sugarait veti a tájra
Ahogy én zuhanék holnap fáradtan az ágyba
Már tudom, itt az idő a nyugovóra térnem
Ám most utolsó perceimmel még megelékszem

Átgondolom életem legkisebb savát-borsát
Mielőtt a másnapomra felhúzom az órát
Elterülök, mint az alföld kopár pusztaságon
Sötét párnás koporsómban kezdek neki hálnom

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom