Gondolkodtató

Áruld el nekem Anyám!
Létem véletlen csupán?
Tervből? Tán szerelemből lettem?
Ily sok év után sem bántál meg engem?

Sok butaságot csinálok, ennyit tudok
Párat meg is bánok, és még sokat meg is fogok
Talán egyszer megértem
Miért nem ér az ész érvem

Ami e-képp szól;
Miért ne?!
Már gondolom, jól;
Senki nem kérte

De én csak mondom
Mivek gyerek vagyok
Még nincs sok dolgom
De leszek olyan mint a nagyok

Lehet majd tőlem is megkérdezik
Hogyan lettem én? Mondd Apa!
Én vissza fogok emlékezni
Mikor Én voltam az apraja, és Te a nagyja.

És arra is
Mikor elmesélted
Mi történt
És ,hogyan véled

És hallja majd az unokád;
Ezt csinálta a nagymamád
Mikor gyerek volt mint Te
Nem volt más az élete

Majd mondod a titkát
Sok nevelési praktikát
De előre szaladtam...
És csak ülök itt zavartan

Többét adtál nekem
Mint amit bárki kérhet
Most mondom köszönetem
Mert kaptam tőled létet!