Kicsikinga blogja

Szívem legnagyobb szeretetével kívánok Nektek

ÁLDOTT, BÉKÉS KARÁCSONYT,

és

Egészségben gazdag

BOLDOG ÚJESZTENDŐT!

2023.december 24. Szenteste

Veletek leszek, mert olvasni fogom a verseiteket, az Ünnep alatt (is)!

Jézus

Szalmaszagú menedékben,

Áldott méhből született.

Így jött közénk akkor régen,

A

Hit, Remény és Szeretet.

Bár tönkrement a bal csuklóm, ezért meg kellett változtatnom a bevált, velemszületett mozgásformákat, de már kezdi megszokni, hogy így is lehet ablakot pucolni, süteményt sütni, sőt a soha össze nem forró jobb vállam is tűri a 20-30-sőt több kilós csomagok cipelését.

Nem tudok beletörődni a beletörtségbe!

Tudjátok, hogy egyedül vagyok, és mégsem, mert van, aki mindig megfog, ha ütést kapok, fölemel, ha elesem, és nem kér érte semmit.

 "csak"

MEGSZÜLETETT

2023. december.18.

Épp most ugrott be egy kis cinke az erkélyemre, ezért meg sem merek mozdulni!

Gyanútlanul ültem le a betegeskedő számítógépem elé, ide az ablakhoz közel...

Ugye látjátok!

Odakint gyönyörű fehér minden, mint a mesében...

Istenem, de szép!

Egykori kis fenyőm csonkja árván...

Akárcsak én!

Hohó, egy apróka, még egy, és még egy, itt az erkélyen...

Cinkéim lettek!

Gyönyörködve nézem a kinti világot, az egyre tisztulóbbat, csendesebbet, és emlékezem...

Ablakomhoz reménykedve

Szaladt gyermeklelkem,

Ki

Ajándékul feledhette,

Hogy már felnőtt lettem.

Köszönöm szépen, hogy megfáradt testem és lelkem mindig kap enyhet...

Jó leszek, megígérem!

2023- december 6.  Szent Milós napján

Ölellek Benneteket!

Most már "csak" az van hátra, hogy imádkozom, nehogy leessen a tűzhely mögött a festékréteg, vagy vakolat!

Majd egyszer lesz ott csempe!

Talán...

A nyugalom, most úgy döntött, hogy inkább átvált izgalomba...

Nem volt olyan régen, hogy minden a feje tetején állt, és most, pár napja, talán két hete, ismét pakolok, ki-be, ki-be,ki-be...

Nem tudom, hogy meddig fogom még bírni.

Most a konyhát kellett szétszedni, mert én egy nagyon régi lakásban lakom ám, olyan régiben, hogy csak filmeken látni már ilyent!

Még gázvezeték sincs!

Szakember sincs!

Senkim sincs!

Az a kis fenyő, akiről írtam, hogy miatta, érte jöttem ide, elvitt magával mindent!

Nem önszántából, mert azt is megírtam Nektek, hogy egy briganti, Karácsony előtti nap hajnalán, elfűrészelte, és megölte!

Tulajdonképpen, engem is...

Ezért történt a balesetem is, és annyira megszomorodtam, hogy nem találom magamat!

Bocsánat, hogy panaszkodtam, de tujátok, nekem itt van az egész életem a Poet-on, ezen a szeretett oldalon, ahol Ti, az én családom is vagytok!

Igyekszem visszatérni, írásban is, nem csak olvasásban!

Szeretettel ölellek Benneteket!

2023.november 20.

Mosolyogva jövök,

Hisz ráírtad a kődre,

Hogy az élet örök,

mint

Fenyőknek a zöldje...

Bár itt vagy most is mellettem, mégis írva köszönöm Neked, hogy rám mosolyogsz mindig, és én nem félek már élni, sem meghalni!

Drága ÉDESAPÁM

2023. november 1.