Kicsikinga blogja

Barátság
Kicsikinga•  2018. július 14. 12:18

Szalóki Sándortól



                                                          Ima

 

Könyörülj meg Isten!

Gyógyítsd meg a Fiát.

A

Végtelen hatalmad,

Tegyen most is csodát.

 

Szívem minden szeretetével könyörgök hozzád Istenem!

 

 

 

Ezt a szívszorítóan szép ajándékot kaptam ma reggel Szalóki Sándortól, akinek örök hálával KÖSZÖNÖM!

 

 

2018.július 14.


 

 

Kicsikinga•  2017. december 18. 12:26

2017.Karácsonyán

Várt vendég érkezik nemsokára...

 

Hogy lehet, hogy várom, hiszen itt van velem, minden nap, minden percében, minden mozdulatomban, minden csodában...

 

Igen, csodákban, amivel méltatlanul is megajándékoz, kegyelmet, irgalmat ad, megbocsájt, és szeret, úgy, ahogy én azt soha, de soha nem tudom meghálálni, bár próbálkozom, minden erőmmel…

 

Képzeljétek el, hogy magam szereltem föl a szúnyoghálókat az ablakokra, a második emeleten, lábujjhegyen állva a pár centis párkányon, mindig csak fölfelé nézve, soha nem lefelé, s ha mégis, valami, illetve "Valaki", mindig megfogott...

 

Száz buszra szálltam, és nagyon sokat mentem, sokszor azt gondolva, hogy nem bírom tovább, nem tudok lépni, elesem...

 

Nem estem el, nem bizony...

 

Egyedül vagyok, tehát mindent magamnak kell csinálnom, hajnalban piac, utána boltok, rettenetesen rázó, busznak aligha nevezhető, járműveken...

 

Nehéz szatyrokat emelve, sokszor majdnem sírva a fájdalmaktól, de hazaérkezett a sok finomság alapanyaga...

 

Ablakokat tudtam, talán szépre tisztítani (nem tökéletes, de nekem csodálatos öröm), függönyöket mosni, le-föl szaladni a létrán, és amikor már alig tudtam megmozdulni, újabb dolog következett, és újabb, és újabb...

 

A falakat lemostam, a csapokat megszereltem, a szobákba képszögeket kalapáltam, a ruhákat mostam, vasaltam, egy napra besűrítve...

A csekkekkel még el kellett mennem a postára, és visszafelé a buszmegállóig már úgy mentem, mint a maratoni futók az utolsó métereken, de elértem a buszt, és most itt ülök, könnyezem, és egy cseppet sem szégyellem, hogy elmondtam Nektek az életemet, azt a csodát, amit kaptam, és szerettem volna szépen megélni...

 

Akármilyen szomorú is, de szép...

 

Sok éjjel nem alszom, de reggel föl kell kelnem, hiszen feladatot kaptam itt a földön, amiről szeretnék tisztességgel, szememet nem lesütve elszámolni, ha eljön az ideje...

 

Harangoznak…

 

Készülök a szép Születésnapra…

Elmondom, hogy mit főzök jó?

 

Szeretnék halászlét, de az nem biztos, hogy halhoz jutok, remélem, hogy igen, hiszen már azt sem tudom, hogy milyen az íze, olyan régen készítettem, és ettem…

 

Azután szeretnék még rántott halat, és finom krumplisalátát, valamint, húslevest, és töltött káposztát, rántott csirkemellet, és finom saját magam készítette céklát (remélem, hogy még jó, mert már egy hete áll a hűtőben, nett üvegben), nem is beszélve a bejglikről (beiglik)…

 

Drága Vendégek ülnek az asztalnál, hiszen eljön az én fiam is, az én szeretett fiam…

 

Most már befejezem, mert sírok, és még sok erő kell ahhoz, hogy mindezt valósággá tegyem…

 

Én?

 

Áldott, Szép, Szeretetteljes Karácsonyt kívánok Nektek, Kedves Kis Társaim, megköszönve a sok levelet, jókívánságot, ölelést, szívből, őszintén viszonozva azokat Felétek!

 

 

 

Kiegészítésként, és egy kis magyarázatként.

Nehogy dicsekvésnek tűnjenek a szavaim, a magam sokra tartásának, ezért úgy érzem, hogy szükséges elmondanom, eltört a nyakam, és lemezes, csavaros rögzítéssel, szilánkonként lett összerakva, csigolyánként, sőt még csontcementtel is kiegészítve, egy csodálatos ORVOS által, aki megmentett a bénulástól, így hát ezért olyan nagy öröm számomra mindaz, amit meséltem Nektek.

Sokáig a Sanz-gallér volt egyetlen ''ékem'', de már régen nem hordom, és a vágás sem látszik!
Csodát kaptam, mérhetetlen nagy csodát!

Nem baj, hogy elmondtam?

 

Kicsikinga•  2014. december 22. 10:16

Szeretettel



Kedves kis Társaim!

Áldott, Békés Karácsonyt kívánok Nektek, és Szeretteiteknek!

Bocsánat, hogy nem tudtam sokáig itt lenni, de már iírtam, hogy nagyon komoly okom volt rá, és most sincs már időm még olvasni sem, mert egyedül nagyon nehéz mindent úgy csinálni, hogy az valamennyire megfeleljen a saját elvárásaimnak, mert csakis erről van szó!
Várom a Fiamat, és nagyon szerény, nagyon szolid, de gyönyörű Karácsonyt szeretnék Neki adni, örök emlékül!

Ez azt jelenti nálunk, hogy az elmaradhatatlan beigli (bejgli), és valami teljesen egyszerű "menü", amit le sem merek írni, mert tényleg nagyon egyszerű!

Ahogy a gyermekem írja "Édesanyám, az a fontos, hogy beszélgetünk, és nem az, hogy mit eszünk".
Arany kis gyermekem!

Isten áldását kérem Rátok, és remélem, hogy hamarosan találkozunk újra!
Ölellek Benneteket!

https://www.youtube.com/watch?v=_tBkw22Lje4

Kicsikinga•  2014. december 6. 13:55

Hozzátok...

Kedveskéim!

Bocsánatot kérek, hogy nem tudok itt lenni, igen komoly okom van rá, de sokszor olvasok, csak már nehéz írni is, de bepótolom!

Szeretettel kívánok szépséges békét, nyugalmat, a kedves lelketeknek!
Csak ennyit szerettem volna mondani, és már megyek is.
Ölellek Benneteket, őszinte szeretettel!

https://www.youtube.com/watch?v=XKIwkfyP2jk

https://www.youtube.com/watch?v=iO7ySn-Swwc



Kicsikinga•  2014. november 27. 10:27

Csak úgy...


https://www.youtube.com/watch?v=BJliZWvQbOA

Ugye milyen gyönyörű?!

Csak hallgassátok, és legyen örömére a szíveteknek-lelketeknek!

Áldott, szép napot kívánok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom