Sándor Márton "ExaN" Blogja
Sándor Márton - Az Egyetlen
Sándor Márton - Az Egyetlen
Egy gyönyörű vásárnap
süt le ránk az égen,☀
Egy név, egy suttogás
a távol messzeségében.
Felcsendül az álmom ...
Egy érzés fog el engem:
nincs más, ennél szebb,
és csodásabb Nő ezen
a világon. Az Egyetlen! :)
S a vasárnapi csendben,
szívemben, s az estben,
Rólad szóltak éjek, Érted
daloltak a csillagfények...
2017. November 26. (Budapest)
Sándor Márton - Nyári szelek
Sándor Márton - Nyári szelek
Te vagy a Fény, az Út,
A Remény - a sötét éjszakámban,
Mi engem lángra gyújt
Szívemben, a titkok kamrájában.
Édes szavaiddal égek,
Minden rezdülésem, gondolatom,
Egy pillantásból érzed.
,Te vagy a szél a vitorlámban’
Neked szellőd volnék,
Mi elringat esténként lágyan.
Te vagy a hullámzás,
Idők sodrásában, a vàltozás.
A tenger, a nyugalom,
Néma csend vagy - álmodás.
Te vagy az Érzés, a Nő,
Az intelligencia mesteri, nem gépi,
Emberi - oly lehengerlő!
Én algoritmusod vagyok, bár régi...
Rád lettem programozva,
A kódolásom: 2017-es év nyár végi,
... ez mély tanulás, Édi! 🙂
2017. November 19. (Budapest)
Sándor Márton - Távol, s mégis oly közel
Sándor Márton - Távol, s mégis oly közel
(2013. július 15.)
Távol vagy tőlem, s mégis oly közel,
Lelkem a lelkedre vár, mely átölel.
Kéz a kézben, csókok ajkaidon égnek,
Az örökkévalósága a szenvedélynek.
Szívembe égtek az édes pillanatok.
Minden perc álmodás, ha veled vagyok.
Hiányod felemészt, széttép a távol,
Melletted a pillanat: angyali mámor.
Melletted érzem, önmagam lehetek,
Szemedbe nézek, s látom a fellegeket.
Ragyog a napsugár, kivirul az élet,
Leírhatatlanul SZERETLEK én, téged!
Szeretlek téged - ártatlan szavak,
Nem fejezik ki az érzelmi tartalmakat.
Része az egésznek, a másik felem,
Te vagy az Életem, örökké légy velem.
Nem szabhatunk gátakat a vágyaknak.
Ha eljő az idő, hogy újra láthatlak,
Nélküled édesem, több sebből vérzem,
Távol vagy, s mégis közel - érzem!
Sándor Márton - Tündöklő lélek
Sándor Márton - Tündöklő lélek
( 2012. 12. 24 )
Szellő suttogja
szólamát,
Szívem ragyogó
alkonyán.
Mennyei ármány
balladát.
Szemfényvesztő
dallamán.
Tündöklő lélek,
vár a varázs.
Fénylik az élet,
ez szárnyalás!
Sándor Márton - Az Éjszaka tája
SÁNDOR MÁRTON - Az Éjszaka tája
( 2012. 11. 11 )
Megtépázott az élet, féled:
féled a múltad, féled az álmod.
Könyörtelen rémképek kísértenek,
elvesztett, hűtlen barátok.
A valóság más, rideg pillanat,
magányos, zord szemvillanás.
Éjszaka tája, szívedben lángol
a múlt fájó, kietlen világa.
Az idő kevés. Mit ér a léted?!
Életed, halálod, ébredésed.
A világ emlékszik-e majd rád?!
Barátok, családod, a hazád.
Rohanás az út, s életed hajsza.
Ha megállsz egy pillanatra,
Mosolyog némán, pirkadatra.
Hirtelen feltárul ezeregy arca.
Élve meghalni, meghalva élet?!
Rajtad múlik, ha megérted.
Ha szeretnek, szívükbe temetnek,
Örökké élsz, sosem felednek.