Bugattika blogja

Rovod a betüt, míg olvasni kezdesz

Valahogy érzed, hogy hálás vagy neki

Nehezen bírod a kedves szép percet

Talán, próbált már írni így is valaki

Ma még szeretnéd folytatni az írást

Idővel úgy is sokáig bírod

Arcomon keresnél és látnál sírást

De unottan néznéd hisz' nem azt akarod

Lágy mozdulattal dörzsölnéd szemed

Ám szavaid gördülnek, akár a gondolat

A valóság izzad, miről nem kérdezel

Az igaz szó repíti úgy mint a gondokat