1968 blogja

1968•  2015. március 28. 20:21

Breaking news

 

 

Nézem  azt  az  arcot  a pixelek  mögött 

-  újabb kutya  a  magabiztosság  láncán  - 

más  nyakörvet  rá  ugyanaz  az  akarat  kötött, 

de  hiszi,  hogy  mögé  odaáll  a  Soros  Sátán. 

Röhögve  visszaél  vele,  hogy sok  a  hasznos  idióta, 

kinek  narancsnyáron  a  lábán  bölcsész - szandál, 

de  sohasem  fog  megérni  az  autóra,  televízióra 

és  észérvek  helyett  hamis  trendeket  skandál. 

Nem  baj:  higgyünk  a  feltámadásában, 

míg  néhány  épp  szabad  kőműves  egy  nemzetet  lebont, 

az  itt  lakóknak  úgyis  csak  egy  átjáróház  van 

és  megszállhatták  ( akár  a  Nyugatiban  a  peront ) 

a  zsigerből  fél - úton  a  világnemzetté  váláshoz: 

míg  itt  kárhozottakból  épül  a  mennyország 

( majd  a  ”tartalékok”  hordják  a  vasat  a  vágányhoz ) 

Naná. 

 

Akárhogy  nézem,  nem  hinném,  hogy  átkoznák, 

aki  végre  félbeszakítaná. 

 

 

( 2014.  október  25. ) 

1968•  2015. március 19. 18:52

Kriptobiózis

 

 

Ugyanaz  a  régi  ház  ( néha  újravakolják ) 

a  kátyús  járdákon  vizeletittas  az  aszfalt, 

időnként  Musztafák  jönnek,  Rüdigerek,  Kolják 

-  a  cifra  nyomorúság  csupán  minket  marasztalt. 

 

A  habarcs  alól  kinyúlnak  elvako(u)lt  jelszavak, 

de  jó  kapcsolatokkal   minden  törvényen  átjutsz 

( pontosan  tudod,  sokat  lehet  -  ha  nem  is  szabad ) 

’s  az  igazság  jogviszonya:  szünetelő  státusz. 

 

Miközben  végighaldoklom  a  maradék  létem, 

unokaöccsöknek  nyílik  néhány  új  számlaszám

-  sorsommal  az  országban  én  is  betétes  lettem  - 

bár,  a  rendszert  legszívesebben  visszaváltanám. 

 

Leejtem  karjaim,  karmaim  magamba  húztam 

( echte  panelproli  lennék  vagy  balkézi  nemes? ) 

Nem  dorombolok  a  koncért  hízelgő  kan - dúrban: 

ezen  töprengenem  korábban  sem  volt  érdemes. 

 

Régen  lényegtelen  már,  hogy  a  jég  gyilokkal  ver 

’s  elkésett  vele,  ha  a  Nap  még  reám  is  tűzne 

( hétszer  nyúztak:  lelkem  csontházán  már  nincsen  ”malter” )  

Tán  elhantol,  kit  zavar  a  rókahulla  bűze. 

 

 

( 2014.  június  24. ) 

1968•  2015. március 15. 19:32

Egy, mint száz

 

 

Vagytok   fivéreim,   nővéreim; 

kopogtatók  a  holnap  kapuján, 

vigasz,  mikor  megrogyó  térdein 

bűnbánatot  mormol  a  délután. 

 

Vagytok  éjszakám  varázslatában 

a  mondák  győzni  induló  hőse, 

kit  gyermeklélekként  társul  vágytam, 

mert  nagyon kell  a  rossz  legyőzése. 

 

Vagytok  sorsot  sarjadó  reggelem; 

belőletek  nő  lombom,  gyümölcsöm, 

törzsemet  az  ágak  közt  meglelem 

’s  csillagszemű  juhászaként  őrzöm. 

 

Emlékezve  Mohácsra,  Aradra; 

búsult  lelketeket  támogatnám 

pásztorbotként;  hímesre  faragva, 

vert  szíveteket  hajtsátok  reám, 

 

hogy  e  százszor  alázott  hazában 

kit  meghagytak,  egynek  maradhasson 

a  testvérlét  falanxába  állva; 

összetartozást  emelve  pajzson. 

 

 

( 2012.  június  04. ) 

1968•  2015. március 9. 19:29

A franciabugyi dicsérete

 

 

Mit  nekem  a  cérnatanga: 

csak  egy  falatnyi  fogselyem 

-  vénuszdomb  a  kirakatba’  - 

és  nincs  benn  semmi  rejtelem. 

Nem vonzó  a  ”nagyibugyi” 

( mértéke  a  kempingsátor ) 

ezt  viselte  anno,  hugi, 

mikor  állt  a  …  cserkésztábor. 

Ugyanígy  a  jégeralsó 

( hanyag  nő,  ki  ilyet  láttat ) 

hideg  ellen  nem  utolsó 

-  mégis,  lehűti  a  vágyat. 

Létezik  annyiféle  még: 

sportos  pamut,  rövid  naci 

’s  ha  kivillan  két  fél  fenék 

pimaszul  ( mint  a  piaci 

légy )  apró  farát  riszálva 

vagy  string  bikiniben  feszít, 

 így  a  férfi  éji  álma 

korántsem  lesz  többé  szelíd. 

Női  domborulatokat 

csomagolhatsz  ezerfélén, 

-  mindegyik  másképp  csalogat  - 

’s  úgyis  behódolsz  a  végén. 

Mégis,  francia  fazon  a 

női  alsók  királynője, 

melybe  álmaim  asszonya 

ábrándjaim  kell,  hogy  szője, 

hisz,  egy  finom,  csöppke  csipke 

fitos  félfranciabugyi, 

férfiszemet  odacsípve 

női  csípőn  -  legszebb,  ugyi? 

 

 

( 2014.  április  05.  ) 

1968•  2015. február 26. 20:54

Dutyidiéta

 

 

Orvosom  mondott  egy  olyat: 

adjam le  a  túlsúlyomat. 

Állította,  rajtam  áll  csak, 

életmódot  kell, hogy  váltsak: 

múlté  legyen  hús  és  fasírt,

gyümölccsel égessem  a  zsírt.

 

Hát, vitaminbomba  gyanánt 

megettem egy  kiló banánt, 

ám,  a  gyümölcs  furán  hatott: 

az  alfelem  -  mint  a  fagott  - 

szólt,  és  közben  a  nép  bódult 

( a  bomba - rész  megvalósult ) 

 

Elsőnek  feleszmélt  Pista 

’s  így kiáltott:  ”Terrorista!” 

Hiába mondtam,  hogy  téved, 

kihívták  a rendőrséget… 

le  is  fogtak  azon  nyomban: 

Mit  rejtek  a  nadrágomban? 

 

Most  ülök a  börtönpriccsen 

-  a  türelem  minden  kincsem  - 

várok  egy mentő  tanúra, 

jól  halad  a  fogyókúra: 

eledelem  víz  és  kenyér 

( ’s  nadrágom  már  kétszer  beér ) 

 

 

( 2015.  február  21. )