Madár

zita•  2019. január 8. 08:39

Kalitkába zárt madár

vérző szárnya törött.

Csak dalol szomorúan

a sötét lepel mögött.


Kicsi a szűk kalitka,

a dal mégis vidám.

Egy kismadárról szól

odakinn a fán.


Hegyekről, szélről 

szabadságról mesél.

Énekel csak énekel,

sohasem henyél.


Vágyódó énekét,

meghallja a halál.

Fényes magas égbe

repül a madár

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Ernest2019. január 10. 01:13

Szép történet.

zita2019. január 9. 13:29

Èn köszönöm, hogy itt voltál :) Nagyon örülök neked Kicsikinga!

Kicsikinga2019. január 9. 11:33

Nagyon szép verseket olvastam ma itt a blogodban! Köszönöm!

zita2019. január 8. 12:44

Vagy éppen azért énekel, hogy meghallja.

Rozella2019. január 8. 10:59

... ha csendben maradna akkor is... ezért jobb neki (is) ha énekel...