zita blogja

Szórakozás
zita•  2008. július 4. 15:18

Rammstein

Testrészem

"Keresek jó húsban lévő 18-30 éves embert, levágásra
- A Mészárosmester"


Ma találkozom egy emberrel
Tetszem neki és felfal engem
A lágy részeim, de a többi is
A terítékre kerül

Mert az vagy amit eszel
És te tudod mit eszel
Az az én részem - nem
Az én részem - nem
Amott, az az én testrészem - nem
Az én részem - nem

A kicsorbult penge pont megfelelő
Erősen vérzek és rosszul leszek
Harcolnom kell a gyengeséggel
Görcsösen tovább eszem

Kellemesen fűszerezve és finoman flambírozva
Szeretetteljesen porcelánon tálalva
Mellé egy jó bor és gyertyafény mellett
Fogyasztom el, mert így kultúrált

Mert az vagy amit eszel
És te tudod mit eszel
Az az én részem - nem
Az én részem - nem
Amott, az az én testrészem - nem
Az én részem - nem

Egy sikoly száll fel az égbe
Tör keresztül az angyalok seregén
A felhők közül tolcsomók hullnak alá
Gyermeki visítozás közepette

Az az én részem - nem
Az én részem - nem
Amott, az az én testrészem - nem
Igen, az az én testrészem - nem

 

Fehér hús

Az iskola udvarán állsz
én ölni készülök
Itt senki nincs
ki ismerné magányosságom

Vörös csíkok a fehér bőrön,
Megsebezlek
te hangosan nyöszörögsz

Rémült vagy s ezt élvezem
Fekete vérem bemocskolja ruhád

Fehér húsod oly nagyon felizgat
Én csak egy selyemfiú vagyok
Fehér húsod megvilágít

Fekete vérem és fehér húsod
Sikolyaidtól egyre izgatottabb leszek
A rettegés verejtéke fehér homlokodon
Záporozik beteg agyamba

Fehér húsod oly nagyon felizgat
Én csak egy selyemfiú vagyok
Apám olyan volt mint én
Fehér húsod megvilágít

Rémült vagy s ezt élvezem
Beteg létem megváltásért üvölt
Fehér húsod lesz a vesztőhelyem
A menyországomban nincs isten

Fehér húsod oly nagyon felizgat
Én csak egy selyemfiú vagyok
Fehér húsod megvilágít
Apám olyan volt mint én
Fehér húsod oly nagyon felizgat
Sajnos én csak egy selyemfiú vagyok
Fehér húsod megvilágít

 

  A régi bánat

A fedélzeten és a fénybe
egy lény kényszerít, hogy menjek
ugyanazért a dologér, és a régi bánatért
nevetve kapja el könnyeimet
és a gyékényen sorvaszt egy fiatal testet
ahol a végzet irányítja bábuit
ugyanazért a dologér, és a régi bánatért
Tudom végre, semmi sincs a szabadságért

A fedélzeten és a semmibe
mindenki tudja mi a vége
ugyanaz a dolog és a régi fájdalom
lassan elborít az őrület
gyékényen dühöng ugyanaz a háború
még mindíg perzseli szívem
ugyanaz a dolog, és a régi bánat
tudom végleg

Kefélni akarok!

Soha többet a régi bánatot
Soha többé
Soha többet a régi bánatot

A fedélzeten és a fénybe
egy lény kényszerít, hogy menjek
ugyanazért a dologér, és a régi bánatért
nevetve kapja el könnyeimet
és a gyékényen sorvaszt egy fiatal testet
ahol a végzet irányítja bábuit
ugyanazért a dologér, és a régi bánatért
Tudom végleg

Soha többet a régi bánatot  

Légy a feleségem

A templom körül látod óláklodni
Egyedül van már egy éve
A gyász elvette az eszét
Párja sírja közelében alszik minden este

Közel a harangokhoz egy sírkő nyugszik
Én tudom egyedül hogyan olvassam
Fennt a kerítésen egy vörös kakas gubbaszt
Valaha azokban a napokban ez a szived volt

A rémület karóba húzva azon a kerítésen
Ásni megyek minden éjjel
Hogy kitaláljam mi maradt
Az arcból, mely egyszer rám mosolygott

Közel a harangokhoz töltöm az éjszakát
Egy magányos állat a vadak között
Napról napra próbálom elkapni az éjszakát
Másodszorra szöksz el előlem

Légy a feleségem

A kezeim mélyre ásnak
Hogy megtaláljam azt ami annyira hiányzik
Mikor a hold a legszebb ruháját ölti
Megcsókoltam hideg ajkait

Gyengéden a karjaimban tartalak
De a bőröd szakad mint a papír
És darabok hullanak ki belőled
És másodszorra szöksz el előlem

Légy a feleségem

Így most viszem, ami maradt belőled
Az éjszaka forró, és mi meztelenek vagyunk
Oh, átok, a kakas a reggelt köszönti
Lecsaptam a fejét

 

Angyal

Ki életében jó a földön,
halál után angyalá válik
az eget kémlelve kérded
miért nem láthatod őket?

Csak amikor a felhők nyugodni térnek
akkor láthatsz minket az égen
félünk és magányosak vagyunk.

Isten látja, nem akarok angyal lenni

A láthatár mögött élnek
elválasztva tőlünk, végtelenül messze
Ők tartják fölénk a csillagokat
ezért nem zuhannak le a mennyből.

Csak amikor a felhők nyugodni térnek
akkor láthatsz minket az égen
félünk és magányosak vagyunk.

Isten látja, nem akarok angyal lenni