Az ún. "poslin" nyelv

csp01•  2021. április 6. 12:42  •  olvasva: 24

Az ún. "poslin" nyelv tervezete

1. Kiejtés és írás

31hangból áll, 23 mássalhangzóból és 8 magánhangzóból. A továbbiakban mássalhangzó=msh, magánhangzó=mgh

Az mgh-k: a(=rövid á), e, i, o, u, ex(=rövid é), ox=(ö), ux(=ü)

Az msh-k: b, p, d, t, g, k, v, l, m, n, r, s(=sz), sx(=s), c, h, j, z, cx(=cs), hx(=erős és mély h hang, mint a németben és a csehben, magas mgh után mint az ihllet szóban, mély mgh után mint a potroh szóban), w-mint az angolban, úgy indul, mintha u-t akarnánk mondani, majd gyorsan áttérünk a következő hangra. Utána mindig mgh áll. Csak szó elején fordul elő.

nj=ny, tj=ty. Ezek csak szó belsejében, két mgh között fordulnak elő.

Akinek az ex kiejtése gondot ojoz, az mondhat é helyett ei-t. Akinek az ox, ux kiejtése gondot okoz, az mondhat ö helyett oi-t, ü helyett ui-t. Akinek az nj kiejtése gindot okoz, az mondhat ny helyett n+j-t. Akinek a tj kiejtése gondot okoz, az mondhat ty helyett tj+j-t.

A hangok hosszúságát betűkettőzés jelzi: ii=í, ss=ssz, cxcx=ccs, stb.

Az nj, tj, hx mindig rövid.

A hangsúly a szavak első szótagjára esik. Az egyszótagú szavak hangsúlytalanok.

Minden szó kiejtés szerint írandó.


A betűk neve: a-á, e-e, i-i, o-o, u-u, ex-é, ox-ö, ux-ü,  és az msh-ké: eléjük a-t teszünk, ab-bé, ac-cé, ad-dé, stb.

2. Főnév

pl. libuk=könyv, nacio=nép, nemzet, náció

A határozott névelő: ja=a, az

ja libuk=a könyv

A határozatlan névelő: una=egy

unba libuk=egy könyv

A többes szám jele: +s

nacio=nemzet, nacios=nemzetek

Ha a főnév végén msh áll, az -s slé "a" hangot illesztünk:

libukas=könyvek


Van főnévragozás. Létezik alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, részes eset és ún. vonzatos eset.

Az alanyesetnek nincs ragja, illetve zéró morféma jelöli: libuk=könyv

A tárgyeset ragja a-: a!ibuk=könyvet 

Minden esetrag a főnév előtt áll.

Ha a tárgy közvetlenül az igei àllítmány után áll, a rag elmaradhat, az aslanyesetű főnév is lehet tárgy: mu seveda=látom, mu seveda libuk vagy a!ibuk=látok könyvet, de: alibuk mu seveda=könyvet, itt kell asz esetrag

A birtokos eset ragnja e-: elibuk=a könyvé, a köny ...-ja/je

A birtok megelőzi a birtokos esetű birtokost: hum=ember, libukas ja ehum=az ember könyvei

A részes eset ragja i-: ilibuk=könyvnek

A vonzatos eset: ennek önálló jelentése nincs, igék és melléknevek vonzataként szerepel:

ragja o-, olibuk

jó valamire-amire jó, az vonzatos esetben áll

bízik valamiben-amiben bízik, az vonzatos esetben áll. stb.

Ha a főnév az esetraggal megelőző hanggal kezdődik, az esetrag és a főnév közé egy l-et rakunk:

auto=autó, alauto=autót, a atárgyrag, l a kötőhang, auto a tő

Az esetek többes számban: alibukas=könyveket, elibukas=könyvekéi, könyveknek a ..-juk/jük, ilibukas=könyveknek, olibukas pedig a vonzatos eset többes számban.

Vannak elöljárószók.  

ante=előtt, térben, iante=mögött, térben, piost=előtt, időben, post=után, időben

sub=alastt, siub=fölött, 

tra=át, keresztül, trans=túl, kontra=ellen, szemben. apud=mellett, intetr=között

kauz=miatt, -ért, okhatározó, pro=végett, -ért, célhatározó, kun=val/vel, társhatározó,

kva=val/vel, eszközhatározó

ala=által, útján, révén. in=ban/ben, benne,  su=n/on/en/ön,   at=nál/nél, nála

bila=nélkül, ansta=helyett, gi=ig, térben, ge=ig, időben

Minden elöljárószó alanyesettel áll

ante ja libuk=a könyv előtt, sub ja libujas=a könyvek alatt stb.

Az oxl elöljárószó: önálló jelentése nincs. Igék, melléknevek vonzata. 

büszke valamire-amire büszke, az elé odakerül az oxl elöljárószó

hisz valamiben-amiben hisz, az elé odakerül az oxl elöljárószó. stb 

Az oxl funkciója ugyanaz mint a vonzatos eseté. Fel is lehet őket cserélni egymással.

fél valamitől-amitől fél, az vagy vonzatos esetbe kerül vagy odatesszük eléje az oxl elöljárószót

Hová? kérdésre az elöljárószó+eléje vagy mögéje egy "an" szócska

in ja libuk=a könyvben, in an vagy an in ja libuk=a könyvbe

Honnan? kérdésre: az elöljárószó+eléje vagy mögéje egy "em" szócska

apud ja libuk=a könyv mellett, apud em vagy em apud libuk=a könyv mellől

3. Melléknév

A melléknevek végződése: -ut.  bonut=jó, belut=szép, junut=fiatal. Bármiből, bármely szóból képezhető melléknév úgy, hogy -ut-ot teszünk a végéhez.

hum=ember, humut=emberti, emberszerű

nacio=nemzet, nép, naciout=nemzeti, népies

A melléknév jelzőként a jelzett szó előtt áll, nem ragozzuk.

belut hum=szép ember

belut ahum=szép embert

belut ehum=szép emberé

belut ihum=szép embernek

belut ohum-a vonzatos eset

 belut humas=szép emberek

belut ahumas=szép embereket

belut ehumas=szép emberedké

belut ihumnas=szép embereknek

belut ohumas-ez a vonzatos eset

stb.

Az állítmány részeként álló melléknév serm ragozandó:  ja hum esa(=van) bonut=az ember jó, ja humas esa bonut=az embetek jók

A melléknév fokozása

felfelé fokozás: -er a középfok, -est afelsőfok jele:,

junut=fiatal, junuter=fiatalabb, junutest=legfiatalabb

lefelé fokozás: -ar a középfok, -ast a felsőfok jele

junutar=kevésbé fiatal, junutast=legkevésbé fiatal

Összehasonlításnál a kötőszó: fi=mint

X esa junuter fi Y=X fiatalabb mint Y

X esa junutar fi Y=X kevésbé fiatal mint Y

Ha a melléknév elejéhez u-t teszünk, határozószót kapunk:

ujunut=fiatalon, ujunuter=fiatalabban, ujunutar=kevésbé fiatalon

A határozószót ugyanúgy fokozzuk mint a melléknevet.

4. Számok. 

nul=0, uni-1, bi-2, tri-3, kva-4, kvi-5, se-6, spe-7, ok-8, nouv-9

A tízesek: az egyesek + an: unian-10, bian-20, nouvan-90, stb.

Unianuni-11, unianbi-12

Bianuni-21, bianbi=22

kvianok=58 stb.

cen-100,  cenuni=101, bicen=200, tricenunianuni-311

mil-1000, kvamil=4000, semil-speanse=6076 stb. Három szamjegyenként kötőjel!

milio-millió, miliard-milliárd, bilio-billió, trilio-trilió

bimiliard-trimilio-kvacenseanbimil-kvacenkva-2.003.462.505

Sorszámnév képzése: tőszámnév+ju: kvaju-4., kviju-5.

Az első három sorszám rendhagyó: uju-1., ejbu-2., ujtru-3.

Ob-szor/szer/ször.  obuni-egyszer, obunian=tízszer

És: obuju-először, onspeanju-hetvenedszer stb.

-ek: osztószámnevet képez: biek-ketted, fél, triek=harmad, kvaek=negyed

Kettőtől kezdve a számok után egyes és töbves szám is állhat.

bi libukas vagy bi libuk=két könyv, unian hum vagy unian humas=tíz ember

bi trek vagy bi triekas=kétharmad, tri kvaek vagy tri kvaekas-háromnegyed

Ugyanígy egyes vagy többes szán áll a mult=sok, miult=kevés, nelt=néhány szavsk után: mult hum vagy mult humas=sok ember, nelt nacio vagy nelt nacios=pár nép

5. Névmások

Személyes névmás:  mu=én, nu=te, ku=ő, élő, tu=ő, az, élettelen

smu=mi, snu=ti, sku=ők, élők, stu=ők, azok, élettelenek

tárgyesetük: az u-t a-ra cseréljük, "a" a tárgyeset ragja:

ma=engem, na=téged, ka=őt, élőt, ta=őt, azt, élettelent, smna=minket, sna=titeket, ska=őket, élőket, sta=őket, azokat, életteleneket

birtokos esetük: az u-t e-re cseréljük, "e" a birtokos eset ragja:

me=enyém, ne=tied, ke=övé, élőé, te=övé, élettelené, sme=mienk, sne=tietek, ske=övék, élőké, ste=övék, életteleneké

Pl. me auto az én autom, ske libukas=az ő könyvek, ne alauto=a te autód, ke ilibukas=az ő könyveinek

Ragozásuk: ame=enyémet, eme=enyémé, ime=enyémnek, ome-a vonzatos eset.

részes esetük: az u-t i-re cseréljük, "i" a részes eset ragja:

mi=nekem, ni=nejed, ki=neki, élőnek, ti=neki, élettelennek, smi=nekünk, sni=nektek, ski=nekik, élőknek, sti,=nekik, életteleneknek
Vonzatos esetük: az u-t o-ra cseréljük, "o" a vonzatos eset ragja:

mo, no, ko, to, smo, sno, sko, sto

A magázás, önözés egybeeshet a tegezéssel

nu=te, maga, ön, snu=ti, maguk, önök, de lehet: unu=maga, ön és sunu=maguk, önök is.

an=magát, önt, en=magáé, öné, in=magának, önnek, on a vonzatos eset, sana=magukat, önöket, sene=maguknak, önöknek, sini=maguké, önöké, sono a vonzatos eset.

Kölcsönös névmás:  ustu=egymás, adta=egymást, este=egymásé, isti=egymásnak, osto a vonzatos eset

Visszaható névmás: dru=saját mnaga, önmaga, dra=saját magát, önmagát, dre=saját magáé, önmagáé, dri=saját magának, önmagának, dro a vonzatos eset.

Minden személyben használandó:

mu dra=én magamat, nu dri=te magadnak stb.

Mutató névmások

ul=ez, az, élettelen up=ez, az, élő, ulut=ilyen, olyan (-ut a melléknevek végződése),  ululut=tígy, úgy (u a határozószók képzője, a melléknév elejéhez kell tenni, az "l" pedig a kötőhang)

ung=itt, ott, ur=ekor, akkor, uv=ennyi, annyi

Közelre és távolra is mutathatnak.

Speciálisan közelre mutatás: a névmás elé vagy mögé egy "acx" szócskát illesztünk:

ul acx vagy acx ul= ez, élettelen, up acx vagy acx up=ez, élő, acx ulut vagy ulut acx=ilyen, 

acx ululut vagy ululut acx=így, acx ung vagy ung acx=itt, axc ur vagy ur acx=ekkor, acx ev vagy uv acx=ennyi

Speciálisan távolra mutatás: a névmás elé vagy mögé egy "ar" szócxkát illesztünk:

ar ul vagy ur al=az, élettelen, ar upo vcagy up ar=az, élő, ar ulut vagy ulut ar=olyan, ar ululut vagy ululut ar=úgy, ar ung vagy ung ar=ott, ar ur vagy ur ar=akkor, ar uv vagy uv ar=annyi

Az acx 3s az ar tetzés szerint tehető anévmás elé és mögé is.

A mutató névmáyok ragozása:

al=ezt, azt, élettelent, ap=ezt, azt, élőt, alut=ilyet, olyat, av=ennyit, annyit

el=ezé, azé, élettelené, ep=ezé, azé, élőé, elut=ilyené, olyané, ev=ennyié, annyié

il=ennekj, annak, élettelennek, ip=ennek, annak, élőnek, ilut=ilyennek, olyannak

iv=ennyinek, annynak, és a vonzatos esetük: ol, op, olut, or, ov

Többes számban: ulas=ezek, azok, élettelernek, upas=ezek, azok, élők, ulutas=ilyenek, olyanok

és: alas=ezeket, azokat, életteleneket, apas=ezeket, azokat, élőket, alutas=ilyeneket, olyanokat, elas=,ezeké, azoké, életteleneké, epas=ezeké, azoké, élőké elutas=ilyeneké, olyanoké

ilas=ezeknekj, azoknak, életteleneknek, ipas=ezeknek, azoknak, élőknek, ilutas=ilyeneknek, olyanoknak

és a vonzatos eset: olas, opas olutas, 

+pl.  acx al vagy al acx=ezt, ar al vagy al ar=azt, acx ilutas vagy ilutas acx,=ilyeneknek, ar ilutas vagy ilutas ar=olyanoknak

ytb.

Kérdő névmáxok:  képzésük:, cx+mutató névmás:

cxul?=mit?, cxup=kit? cxulut?=milyen?, ucxulut?=hogyan?, cxung?=hol?, cxur=mikor?, cxuv?=mennyi? hány?

acx ung? vagy ung acx?=hova?  ar ul? vagy ur al?=honnan?

cxur?=mikor?, cxuv?=mennyi? hány!  és cxuk?=melyik?

Ragozva példáu!: cxal?=mit?, cxel?=mié?, cxil?=minek?, cxol a vonzatos eset

cxulas?=mik?, cxalas?=miket?cxelas?=miké?, cxilas?=miknek? cxolas a vonzatos eset

Stb.

Minden kérdő névmás vonatkozó névmás is.

ul=ami, up=aki, ulut=amilyen, ululut=ahogyan, ung=ahol, ur=amikor, uv=amennyi, ahány

És pl. al=amit, uoas=akik, elut=amilyené, iv-amennyinek stb 

Összwfoglkaló névmnások:, sx+mutató névmás

sx-=mind-

sxul=minden, sxup=mindenki, sxulut=mindenféle, usxulut=mindenhogyan, sxung=mindenhova, sxur=mibdenkokr, mindig, sxuv=minden mennyiségű

Ragozva pl. sxal=mindent, sxap=mindenkit, sxilut=:mindenfélének

Tehát az u-t a-ra, e-re, i-re, o-ra cseréljük. A a targyeset, e a birtokos eset, i a részes eset, o a vonzatos eset ragja.

Tagadó névmásokj: n+mutató névmás

nul=semmi, nupo=senki, nulut=semmilkyen, unulut=sehogyan, nung=sehol, nur=semmikor, soha, nuv=semennyi, sehány, an nung vagy nung an=sehova, em nung vagy nung em=sehonnan

Ragozva pl. mal=semmit

Innen folytatjuk

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

csp012021. április 7. 08:16

@Mikijozsa: Ez még csak a töredéke. Köszönöm, hogy ezt is olvasta.

Mikijozsa2021. április 6. 20:02

nagyon jó elmélkedésre késztető írás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom