Az ún. "poslin" nyelv

Az ún. "poslin" nyelv tervezete

Neve: posibut=lehetséges és ling=nyelv, posibut ling összevonva poslin=lehetséges nyelv

1. Kiejtés és írás

31hangból áll, 23 mássalhangzóból és 8 magánhangzóból. A továbbiakban mássalhangzó=msh, magánhangzó=mgh

Az mgh-k: a(=rövid á), e, i, o, u, ew(=rövid é), ox=(ö), ux(=ü)

Az msh-k: b, p, d, t, g, k, v, l, m, n, r, s(=sz), x(=s), c, h, j, z, q(=cs), hh(=erős és mély h hang, mint a németben és a csehben, magas mgh után mint az ihllet szóban, mély mgh után mint a potroh szóban), w-mint az angolban, úgy indul, mintha u-t akarnánk mondani, majd gyorsan áttérünk a következő hangra. Utána mindig mgh áll. Csak szó elején fordul elő.

nj=ny, tj=ty. Ezek csak szó belsejében, két mgh között fordulnak elő.

Akinek az ex kiejtése gondot ojoz, az mondhat é helyett ei-t. Akinek az ox, ux kiejtése gondot okoz, az mondhat ö helyett oi-t, ü helyett ui-t. Akinek az nj kiejtése gindot okoz, az mondhat ny helyett n+j-t. Akinek a tj kiejtése gondot okoz, az mondhat ty helyett tj+j-t.

A hangok hosszúságát a betű mögé tett y jelzi: iy=í, sy=ssz, stb.

Az nj, tj, hx mindig rövid.

A hangsúly a szavak első szótagjára esik. Az egyszótagú szavak hangsúlytalanok.

Minden szó kiejtés szerint írandó.

A betűk neve: a-á, e-e, i-i, o-o, u-u, ew-é, ox-ö, ux-ü,  és az msh-ké: eléjük a-t teszünk, ab-bé, ac-cé, ad-dé, stb.

2. Főnév

pl. libuk=könyv, nacio=nép, nemzet, náció

A határozott névelő: ja=a, az

ja libuk=a könyv

A határozatlan névelő: una=egy

una libuk=egy könyv

A többes szám jele: +x

nacio=nemzet, naciox=nemzetek

Ha a főnév végén msh áll, az -x elé "a" hangot illesztünk:

libukax=könyvek

Ha a főnév a-ra végződik, az x után a-t testzünk.

arba=fa, arbaxa=fák

Van főnévragozás. Létezik alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, részes eset és ún. vonzatos eset.

Az alanyesetnek nincs ragja, illetve zéró morféma jelöli: libuk=könyv

A tárgyeset ragja a-: a!ibuk=könyvet 

Minden esetrag a főnév előtt áll.

Ha a tárgy közvetlenül az igei àllítmány után áll, a rag elmaradhat, az aslanyesetű főnév is lehet tárgy: mu seveda=látom, mu seveda libuk vagy a!ibuk=látok könyvet, de: alibuk mu seveda=könyvet, itt kell az esetrag

A birtokos eset ragnja e-: elibuk=a könyvé, a köny ...-ja/je

A birtok megelőzi a birtokos esetű birtokost: hum=ember, libukaxa ja ehum=az ember könyvei

A részes eset ragja i-: ilibuk=könyvnek

A vonzatos eset: ennek önálló jelentése nincs, igék és melléknevek vonzataként szerepel:

ragja o-, olibuk

jó valamire-amire jó, az vonzatos esetben áll

bízik valamiben-amiben bízik, az vonzatos esetben áll. stb.

Ha a főnév az esetraggal megelőző hanggal kezdődik, az esetrag és a főnév közé egy l-et rakunk:

auto=autó, alauto=autót, a a tárgyrag, l a kötőhang, auto a tő

Az esetek többes számban: alibukax=könyveket, elibukax=könyvekéi, könyveknek a ..-juk/jük, ilibukax=könyveknek, olibukax pedig a vonzatos eset többes számban.

Vannak elöljárószók.  

ante=előtt, térben, iante=mögött, térben, piost=előtt, időben, post=után, időben

sub=alastt, siub=fölött, 

tra=át, keresztül, trans=túl, kontra=ellen, szemben. apud=mellett, intetr=között

kauz=miatt, -ért, okhatározó, pro=végett, -ért, célhatározó, kun=val/vel, társhatározó,

kva=val/vel, eszközhatározó

ala=által, útján, révén. in=ban/ben, benne,  su=n/on/en/ön,   at=nál/nél, nála

bila=nélkül, ansta=helyett, gi=ig, térben, ge=ig, időben

Minden elöljárószó alanyesettel áll

ante ja libuk=a könyv előtt, sub ja libukas=a könyvek alatt stb.

fél valamitől-amitől fél, az vagy vonzatos esetbe kerül 

Hová? kérdésre a főnév mögé egy "an" szócska

in ja libuk=a könyvben, in ja libuk an=a könyvbe

Honnan? kérdésre: a főnév mögé egy "em" szócska

apud ja libuk=a könyv mellett, apud ja libuk em=a könyv mellől

3. Melléknév

A melléknevek végződése: -ut.  bonut=jó, belut=szép, junut=fiatal. Bármiből, bármely szóból képezhető melléknév úgy, hogy -ut-ot teszünk a végéhez.

hum=ember, humut=emberti, emberszerű

nacio=nemzet, nép, naciout=nemzeti, népies

A melléknév jelzőként a jelzett szó előtt áll, nem ragozzuk.

belut hum=szép ember

belut ahum=szép embert

belut ehum=szép emberé

belut ihum=szép embernek

belut ohum-a vonzatos eset

 belut humax=szép emberek

belut ahumax=szép embereket

belut ehumax=szép emberedké

belut ihumnax=szép embereknek

belut ohumax ez a vonzatos eset

stb.

Az állítmány részeként álló melléknév serm ragozandó:  ja hum esa(=van) bonut=az ember jó, ja humax esa bonut=az embetek jók

Ha a melléknév több főnév jelzője, akkor az -ut mgh-ja megnyúlik: beluyt auto ek bus=szép autó és szép busz. Belut auto ek bus=szép autó és (nem szép) busz, a belut csak az autora vonatkozik.

A melléknév fokozása

felfelé fokozás: -er a középfok, -est a felsőfok jele:,

junut=fiatal, junuter=fiatalabb, junutest=legfiatalabb

lefelé fokozás: -ar a középfok, -ast a felsőfok jele

junutar=kevésbé fiatal, junutast=legkevésbé fiatal

És: bonuteste=a legeslegjobb, bonutarasta=a legeslegkevésbé jó

Összehasonlításnál a kötőszó: fi=mint

X esa junuter fi Y=X fiatalabb mint Y

X esa junutar fi Y=X kevésbé fiatal mint Y

Ha a melléknév elejéhez u-t teszünk, határozószót kapunk:

ujunut=fiatalon, ujunuter=fiatalabban, ujunutar=kevésbé fiatalon

A határozószót ugyanúgy fokozzuk mint a melléknevet.

4. Számok. 

nul=0, uni-1, bi-2, tri-3, kva-4, kvi-5, se-6, spe-7, okto-8, nouv-9

A tízesek: az egyesek + ag, pl. uniag=10, biag-20, nouvag-90, stb.

uniaguni-11, uniagbii-12

biagunii-21, biagbi=22

kviagok=58 stb.

cen-100,  cenuni=101, bicen=200, tricenunianuni-311

mil-1000, kvamil=4000, semil-speanse=6076 stb. Három szamjegyenként kötőjel!

milio-millió, miliard-milliárd, bilio-billió, trilio-trilió

bimiliard-trimilio-kvacenseagbimil-kvacenkva-2.003.462.404

Sorszámnév képzése: tőszámnév+ju: kvaju-4., kviju-5.

Az első három sorszám lehet rendhagyó: unju-1., bu-2., tru-3.

Ob-szor/szer/ször.  obuni-egyszer, obunian=tízszer

És: obunju-először, obspeagju-hetvenedszer stb.

-ek: osztószámnevet képez: biek-ketted, fél, triek=harmad, kvaek=negyed

Kettőtől kezdve a számok után egyes és töbves szám is állhat.

bi libukax vagy bi libuk=két könyv, unian hum vagy unian humax=tíz ember

bi trek vagy bi triekas=kétharmad, tri kvaek vagy tri kvaekas-háromnegyed

Ugyanígy egyes vagy többes szám áll a mult=sok, miult=kevés, nelt=néhány szavak után: mult hum vagy mult humax=sok ember, nelt nacio vagy nelt naciox-pár nép

5. Névmások

Személyes névmás:  mu=én, nu=te, ku=ő, élő, tu=ő, az, élettelen

smu=mi, snu=ti, sku=ők, élők, stu=ők, azok, élettelenek

tárgyesetük: az u-t a-ra cseréljük, "a" a tárgyeset ragja:

ma=engem, na=téged, ka=őt, élőt, ta=őt, azt, élettelent, sma=minket, sna=titeket, ska=őket, élőket, sta=őket, azokat, életteleneket

birtokos esetük: az u-t e-re cseréljük, "e" a birtokos eset ragja:

me=enyém, ne=tied, ke=övé, élőé, te=övé, élettelené, sme=mienk, sne=tietek, ske=övék, élőké, ste=övék, életteleneké

Pl. me auto az én autom, ske libukas=az ő könyvei, ne alauto=a te autód, ke ilibukas=az ő könyveinek

Ragozásuk: ame=enyémet, eme=enyémé, ime=enyémnek, ome-a vonzatos eset.

részes esetük: az u-t i-re cseréljük, "i" a részes eset ragja:

mi=nekem, ni=neked, ki=neki, élőnek, ti=neki, élettelennek, smi=nekünk, sni=nektek, ski=nekik, élőknek, sti,=nekik, életteleneknek
Vonzatos esetük: az u-t o-ra cseréljük, "o" a vonzatos eset ragja:

mo, no, ko, to, smo, sno, sko, sto

A magázás, önözés egybeeshet a tegezéssel

nu=te, maga, ön, snu=ti, maguk, önök, de lehet: unu=maga, ön és sunu=maguk, önök is.

ana=magát, önt, ene=magáé, öné, ini=magának, önnek, ono a vonzatos eset, sana=magukat, önöket, sene=maguknak, önöknek, sini=maguké, önöké, sono a vonzatos eset.

Kölcsönös névmás:  ustu=egymás, asta=egymást, este=egymásé, isti=egymásnak, osto a vonzatos eset

Visszaható névmás: dru=saját maga, önmaga, dra=saját magát, önmagát, dre=saját magáé, önmagáé, dri=saját magának, önmagának, dro a vonzatos eset.

Minden személyben használandó:

mu dra=én magamat, nu dri=te magadnak stb.

Mutató névmások

ul=ez, az, élettelen up=ez, az, élő, ulut=ilyen, olyan (-ut a melléknevek végződése),  ululut=tígy, úgy (u a határozószók képzője, a melléknév elejéhez kell tenni, az "l" pedig a kötőhang)

ung=itt, ott, ur=ekkor, akkor, uv=ennyi, annyi

Közelre és távolra is mutathatnak.

Speciálisan közelre mutatás: a névmás elé vagy mögé egy "aq" szócskát illesztünk:

ul aq vagy aq ul= ez, élettelen, up aq vagy aq up=ez, élő, aq ulut vagy ulut aq=ilyen, 

aq ululut vagy ululut aq=így, aq ung vagy ung aq=itt, aq ur vagy ur aq=ekkor, aq uv vagy uv aq=ennyi

Speciálisan távolra mutatás: a névmás elé vagy mögé egy "ar" szócxkát illesztünk:

ar ul vagy ur al=az, élettelen, ar up vagy up ar=az, élő, ar ulut vagy ulut ar=olyan, ar ululut vagy ululut ar=úgy, ar ung vagy ung ar=ott, ar ur vagy ur ar=akkor, ar uv vagy uv ar=annyi

Az acx és az ar tetszés szerint tehető a névmás elé és mögé is.

A mutató névmáyok ragozása:

al=ezt, azt, élettelent, ap=ezt, azt, élőt, alut=ilyet, olyat, av=ennyit, annyit

el=ezé, azé, élettelené, ep=ezé, azé, élőé, elut=ilyené, olyané, ev=ennyié, annyié

il=ennek, annak, élettelennek, ip=ennek, annak, élőnek, ilut=ilyennek, olyannak

iv=ennyinek, annynak, és a vonzatos esetük: ol, op, olut, or, ov

Többes számban: ulas=ezek, azok, élettelernek, upas=ezek, azok, élők, ulutas=ilyenek, olyanok

és: alas=ezeket, azokat, életteleneket, apas=ezeket, azokat, élőket, alutas=ilyeneket, olyanokat, elas=,ezeké, azoké, életteleneké, epas=ezeké, azoké, élőké elutas=ilyeneké, olyanoké

ilax=ezeknekj, azoknak, életteleneknek, ipax=ezeknek, azoknak, élőknek, ilutax=ilyeneknek, olyanoknak

és a vonzatos eset: olax, opax, olutax

+pl.  aq al vagy al aq=ezt, ar al vagy al ar=azt, aq ilutas vagy ilutax aq=ilyeneknek, ar ilutax vagy ilutax ar=olyanoknak

stb.

Kérdő névmáxok:  képzésük:, q+mutató névmás:

qul?=mit?, qup=kit? qulut?=milyen?, uqulut?=hogyan?, qung?=hol?, qur=mikor?, quv?=mennyi? hány?

aq ung? vagy ung aq?=hova?  ar ul? vagy ur al?=honnan?

qur?=mikor?,quv?=mennyi? hány  és quk?=melyik?

Ragozva példáu!: qal?=mit?, qel?=mié?, qil?=minek?, qol a vonzatos eset

qulax?=mik?, qalax?=miket? qulax?=miké?, qilax?=miknek? qolax? a vonzatos eset

Stb.

Minden kérdő névmás vonatkozó névmás is.

ul=ami, up=aki, ulut=amilyen, ululut=ahogyan, ung=ahol, ur=amikor, uv=amennyi, ahány

És pl. al=amit, upas=akik, elut=amilyené, iv-amennyinek stb 

Összefogllaló névmnások:, x+mutató névmás

x-=mind-

xul=minden, xup=mindenki, xulut=mindenféle, uxulut=mindenhogyan, xung=mindenhova, xur=mindenkor, mindig, sxuv=minden mennyiségű

Ragozva pl. xal=mindent, xap=mindenkit, xilut=:mindenfélének

Tehát az u-t a-ra, e-re, i-re, o-ra cseréljük. A a targyeset, e a birtokos eset, i a részes eset, o a vonzatos eset ragja.

Tagadó névmásokj: m+mutató névmás

mul=semmi, mup=senki, mulut=semmilyen, umulut=sehogyan, mung=sehol, mur=semmikor, soha, muv=semennyi, sehány, an mung vagy mung an=sehova, em mung vagy mung em=sehonnan

Ragozva pl. mal=semmit, mel=semmié,  mil=semminek, mol a vonzatos eset

mulax=semmik, malax=semmiket, melax=semmiké milax=semmiknek, molax a vonzatos eset stb.

Tehát az u helyére a-a tárgyeset, e-a birtokos eset, o-t a vonzatos eset

Határozatlan névmások: h+mutató névmás, h-=vala

hul=valami, hup-valaki, hulut=valamilyen, uhulut=valahogyan, hung=valahol, an hung vagy hung an=valahova, em hung vagy hung em=valahonnan, hur=valamikor,huv=va!amennyi

Ragozva pl.: hap=valakit, hep=valakié, hip=valakinek, hop a vonzatos eset hupax=valakik, hapax=valakiket, hepax=valakiké, hipaxvalakiknek stb.

Itt is az u hhelyére az esetragok 

Általábos névmások: j+mutató névmás, j-=akár-, bár-

jul=akàrmi, jup=akárki, julut=akármilyen, ujulut=xakárhogyan, jung=akárhol, an jung agy jung an=akárhova, em jung vagy jung em=akárhonnan, jur=akármikor, juv=akármnennyi, akárhány, 

Ragozva pl.: jalut=akármillyet, jelut=akármilyené, jilut=akárminek, jolut a vonzatos eset.

julutax=akármik, jalutax=akármiket, jelutax=akármiké, jilutax=akármiknek, jolutax a vonzatos eset.

A névmasok elöljárószókkal például:

in tu=benne, an in tu vagy in an tu=beléje, bele, em in tu vagy in em tu=belőle, inter ustu=egymás  között, kauz me=az enyém miatt pro me=az enyém végett, ante ul=ez előtt, iante cxul=minden nögött, sub mul=semmi alatt, kun hup=valakivel, kun jupax=akárkikkel

6. Ige. Az ige alapformàja a főnévii igenévI -aj végződésű. Pl.: skivaj=írni az -aj előtt az ige töve: skiv-=ír-. 

A jelen idő jele -a, a múlté -e, a jövőé -i. Az igető végéhez kerülnek. Minden személy megegyezik, személyragozás nincs. Az ige elé mindig ki kell tenni az alanyt.

mu skiva=írok, nu skiva=írsz, ku skiva=ír, smu skiva=írunk, snu skiva=írtok, sku skiva=írnak

mu skive=írtam, nuskive=íetál,ku skive=írt, smu skive=írtunk, snu skive=írtatok, sku skive=írtak

mu skivi=írni fogok, nu skvi=írni fogsz, ku skivi=írni fog, smu skivi=írni fogunk, snu skivi=írni fogtok, sku skivi=írni fognak

 a felszólító mód jele: ew: mu skivew=írjak, nu skivew=írj, ku skivew=iírjon, smu skivew=írjunk,snu skivew=írnátok ku skivew=írnának A nu elhagyható es ugyanígy a snu is=skivew!!=írj!írjatok

Ha az ew mögé -l-et teszünk, az mérsékelt kérést fejez ki. Ez a kérő mód: nu skivewl=légy szíves, írj

Ha az ew mögé -k-t teszünk, az erőteljes utasítást fejez ki. Ez a parancsoló mód: nu skivewk!!!=írj!!!

 feltételes mód jelenben -o a jele, múltban -u

mu skivo=írnék, nu skivo=írnál, ku skivu=írna, s u skivo=írnánk, snu skivo=iírnátok, sku skivo=írnának

mu skivu=írtam volna, snu skivu=írtál volna,

Innen folytatjuk