Régi emlékek

 

Emlékszik arra Kegyed mikor vállára helyeztem a kezem,

s még arra a Hámori tóra, ahol kissé viharban csónakáztunk,

és a vacsorát egy számukra kijelölt helyen fogyasztottuk.

Szolgálok csak ámultak, és Kegyedért mindent megcsináltak,

hogy jól érezze velem a társaságát.

Óh, és arra mikor a vágtató lova hirtelen megállt,

ott megfogtam a lova kantárját.

Visszahúztam.

 

Régi emlékek röpködnek a fejemben,

hiszen nem rég volt csak múlt hét Kedden.

Bizony, ez is rég volt.

Régen láttam Kegyedet.

Hírnök se hoz Kisasszonytól híreket.

Kérem, üzenjen a hírnökkel, hogy újra vár,

hogy ketten emlékezzünk tovább