Kálmán blogja

Napsütötte édes tájon

az alföldi rónaságon,

láttad a legelő gulyát,

és nézted a pókháló

átlátszó fonalát.

Hol van az a nyár,

mikor fiatal voltál.

Ifjú, és szerelmetes

Nos a lányok közt ki az ügyes?

Te vagy én?

Majd Ők eldöntik.

Hol van az a nyár,

mikor a Balatonba úszkáltál.

Fürdőruhád kissé lejjebb csúszott

Picit a melled jobban kilátszott.

Ügyet se vetettél rá,

tetszett, hogy Téged néznek.

Felnőttekkel kacérkodtál. 

Fiatal voltál.

Hol van az a nyár!

Már csak emlékekben élnek.

A szép ifjúkori képek.

Hírül adom, hogy MINDENKI olvassa, aki szereti, hogy győzött  a kedvenc csapatom, a FERENCVÁROS. Tudom, hogy ez sokak számára nem hír, de a csapat a bajnokságban az őszi fordulóban még a 15. volt, s innen jöttünk fel a III. helyre. A körülményekhez képest, ez egy nagyon szép eredmény. 

Gondolj, csak bele, külföldi tulajdonos távozik. nincs tulajdonos, nincs új futball pálya, új edző, sok külföldi játékos, balhék a szurkolókkal. nem is szeretném felsorolni, hogy mennyi átok ért minket. Most van egy csapat, aki megmutatta, hogy a F R A D I  S Z Í V mennyire összetart, így  már ősszel az Európa Kupába (EK). indulhat a labdarúgóink, a kézilabdás lányaink, pedig a Közép Európa Kupa (KEK). indulhatnak, és viheti tovább a Világban a FERENCVÁROS jó hírnevét.

Ezért: HAJRÁ ZÖLDEK!!!, HAJRÁ FRADI!!! 

Tengerparton most szélcsend van.

A Nap nyugszik le, piros fénye

erősebben világit, s Te ott állsz

A Nap tűzébe.

 

Hold most gyújtja be lámpáit.

Téged kicsit elkábít,

mert a sárga lámpák jobban izzanak.

Rajtad a sminkesek dolgoznak,

Hogy a felvételre minden rendbe legyen.

Látom, hogy megviselt a sminkelés,

Így egy perc szünetet rendeltem el.

 

 

Kezdünk!

Kiáltottam.

Kapott az utasítást jobbról, balról.

Körülötted fotózunk, és a gépekkel

Egyre jobban dolgozunk.

 

Emeld fel a kezed!

Mutasd a melleidet!

Nyújtsd ki a lábaidat!

Bal lábaddal lép, kicsit oldalra!

Csípőd emeld picit feljebb!

Hajad, a hajad, ne foglalkozz vele!

Engedd előre, hagy essen le a melledre!

Pálmalevél föléd hajolt, egy szín a képbe adott.

Most, jó!

Maragy így, kapod az utasítást.

Így maradtál, ahogy elképzeltük.

Mi, Téged nyugodtan fényképezhettünk.

 

Hullámok, lassan csendesednek.

Ők is egy picit megpihennek.

 

Érd. 2011. május 7.

MIKOR FELTESZEM ...

Mikor felteszem a régi bakelit lemezeimet
eszembe jutnak a régi csodás szép képet és az
izgalmas meghitt jelenetek
és a még mindig gyönyörű hölgyek
akik még akkor fiatalok voltak,
s nekünk fiataloknak szeretetet és hitet tolmácsoltak
hitet, hogy hinni kell benne a szép szerelembe.

Mikor felteszem a régi bakelit lemezeimet
emlékeimben a múltat fel idézem,
s a újra emlékembe él a szerelmem,
s az a más jobb világ.

Mikor szabad, hosszú loboncos, farmernadrágos
tinédzser voltál,
mikor éjszakákat át buliztál, időnként jól
be piáltál és jókat csajoztál.

Mikor felteszem a régi bakelit lemezeimet
tiszta, csilingelő hangok szállnak az éterbe,
s ilyenkor srácnak eszébe jut a régi szép szerelme.

Akkor szép volt.