Petra

2. fejezet .

Misi éppen elérte a buszt. Busz már csengetett, mikor felszállt. Leült az egyik ülésre. mereven maga elé nézett. A harmadik 

megállónál, a Radul utcánál leszállt. Természetesen nem ment be a munka helyére, ahogy Petrának mondta.

Fejét lehajtva, kezei a zsebében sétálgat előre. Meg áll.

Én barom, állat, mit hagytam ki. Ott volt a Nő, a lehetőség, és nem éltem vele. Hülye vagy Mihály. Egyet szökken, tengelye 

körül megfordul, és elkezd rohanni ellenkező irányba, és az éjszakába kiabálja, hogy P E T R A szerelmem, várj jövök. Át a 

kereszteződésen, toronyiránt nem néz semmit csak rohan. Mögötte, fék csikorgás. Autóból üvölt egy öblös hang. Örült Maga, a 

halálba akar rohanni.

- Nem arra felé megyek, hanem Petrához. - kiabál vissza Misi

- Maga bolond. - üvölt az öblös hang.

- Nem baj, de néha jó annak lenni.

Fut tovább, nehezen kapkodja a levegőt. Odaér a tömbhöz. Előveszi a mobilt, és beüti a számot, hülye vagy Misi. Kitörli, 

megnyomja a 8-as gombot, és a készülék tárcsáz. Kicseng, hosszan, megpróbálja még egyszer.

- Kedves vedd már fel! -mondja, lihegve.

- Halló!

- Petra, hangja elcsuklik, még egy picit liheg.

- Mi a fenét akarsz este tíz órakor, mond?

- Téged.

- Ezt, már eljátszottad, belőlem nem csinálsz még egyszer Bolondot. Nem Misi. Érted!

- Értem, de kérlek szépen hallgass meg.

- Pont, este tízkor jut eszedbe az ilyesmi. Mikor itt voltál, akkor egy hang se jött ki a szádból, de bezzeg most....

- Petra, kérlek.

- Na, jó kinyitom az ajtót, öt percet van rá, hogy elmondjad a mondókádat, utána tűnés. Érted?

- Igen, értem.

Misi boldog, hogy felmehet a lányhoz, úgy könyvelte el, hogy egy kis csatát megnyert.