Látom fáradt Kegyed

Ágyra gondol.

Midőn a Nap lenyugodott,
Kegyed már szendereg, és álomra hajtaná a fejét.
Szeme is lassan becsukódik.
Nagyon fárad Kegyed.
Ma sokat volt kint a földeken,
s teljesen kimerült, nagyon fárad ma Kegyed.
Alig érti a szót.

CSAK AZ ÁGYRA GONDOL.

Mikor a társaságra néz, csak mosolyog,
de Ön itt, csak lélekben van.
Fejében más gondolat van.
Édes álomba messze jár,
kint a mezőn a lovával vágtat már.
Szeme, látom szép, lassan csukódik,
s hirtelen hátulról meglökik,
de Kegyed csak az ágyra gondol.
Fárad.
Társaságtól elköszön, hálószobába vonul.
Befekszik kedvenc ágyába.
Most álomra hajtja fejét.
Lassan elalszik, és várja a Napkeltét,
hogy kedvenc lovával a mezőn vágtasson,
és szerelmével szebb kapcsolatot kialakítson.