Kezed a vállához ér

 A stégen ketten vagytok, a víz tükrét nézitek.

Szemeteket kicsit behunytátok, s gondolatban bolondságot csináltok.

Finoman kezed a lány felé helyezed,

haját kissé megigazított, picit megemeled,

majd kezed a hajjá alá teszed, lágyan arrébb csúsztatott, majd a kecses vállát érinted.

Most a szívedről egy nagy kő leesett.

Lassan a fejét kissé elfordított,

csillogó szemébe nézel.

Orcájára mosolyt varázsolsz.

Szád, most a lány szájára vár.

Lassan, finoman magad felé húzott,

és eljött a varázslatos pillanat, hogy a Lányt megcsókolod.

 

Most nézed, hogy milyen gyönyörű,

Még a Hold is rátok mosolyog,

Hisz most már ő is tudja, hogy boldogok vagytok.

Stégről lenéztek.

A víz tükrében a Lány vállán a kezed.

                                                    Fogod, el nem, ereszted, mert szereted