Kálmán blogja

Nyári nap délután

sétálunk a csendes utcán 

kellemesen,szerelmesen

kissé bódultan,de csendesen.

Figyelem Őt 

a szerelmem baloldalán haladó Nőt..

Figyelem a járását

bájos mosolyát

és a kecses járását.

Tetszik nekem Ő

a szerelmem baloldalán haladó Nő.

Már késő ezt elfeledni

már késő ezt jóvá tenni,

hogy mikor fogod  megmondani.

Ezt senki e tudja,mert Ma

már többet mondtál, mint múltkor szóltál,

hogy miért ?

Azt csak Te tudod, s ha emlékedbe megmarad

e múló gondolatok !

Itt TE kötötted és Te csomózod ki a fonalakat.

Amit mondtál az mind megmarad,de már késő.

Érd.2010.05.06.

Álmodtam kiállt a fiú egy reggelen, kissé feszülten
Tán arról álmodtál ?- kérdi a lány viccesen

Nem - feleli a fiú

Hát akkor miről ? - kérdi a lány

Álmomban messze jártam hegyet völgyet bejártam

Álmomban fekete papripát vezettem, s honnét jöttem elfeledtem

Álmomban sárba kúsztam egy tavat is át úsztam

Álmomban királyfi voltam és egy királylányt is megcsókolam

Álmomban mást is mondtam és a választ meg se vártam

Álmomban messze jártam, s hirtelen felébredtem, hogy miért

ne kérdezd már elfeledtem. 

Látod itt vagyok
élek és létezem,
s a dolgomat teszem.
Ha bár sétálni már nem igen szeretek,
mert fáj minden lépés e testnek,
de itt vagyok
élek és létezem,
s a dolgomat teszem.

Budapest.2010.05.02.

Mikor a kiskutyám kérdően rám nézett,
szemeivel kérdi,hogy
mi baj van kedves gazdám ?
Nem jutott püspök falat a tálcán,
vagy sokat dolgoztál?
Mond már.
Ő csak ugatott
és várta,hogy válaszolok.
Megsimogattam a szegény jószágot,
s mondtam,hogy nincs semmi baj most
már itt vagyok.

Érd.2010.01.04.