Havas fenyvesben

 

Sétáltunk a havas fenyvesben.

Valamit mondod, halkan suttogót.

Nem hallottam.

Élveztem a csendet.

Kezem erősen szorította,

most másra gondolt, de mellettem sétált csendben.

Fenyves végére értünk.

Kegyedért, hintója jött.

Távozott, már messze volt.

Fülembe még a szavai csengtek,

Hallhattam szavai lágy dallamát, foghattam selymes kacsóját.

 

Boldog voltam, hogy Kegyeddel sétálhattam.