Függöny mögül

verselo•  2013. augusztus 8. 17:47


Kegyed éppen a függönyt igazítja, mikor látja, hogy kertjében nyílik a vörös rózsa.

Megáll, nem szól senkinek, rózsát nézi, ahogy a szirmait szétterjeszti.

Csak azt figyeli.

Közben arra az emberre gondol, aki szereti.

Tudta, hogy most távol van, és nem jöhet közelébe, mert nem járt le a küldetése.

Ha, majd lejár, akkor felkeresi, és szeretettel átöleli, és testét átengedi.

Élvezik az együtt létet, és a bensőséges, szép hosszú szerelmet.

Érd. 2013-08-08.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!