Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Egyszerűen
verselo 2017. június 30. 11:59
Ő!
Leült mellém.
Beszélgettünk.
Éreztem teste kisugárzását,
kellemes illatát.
Láttam, tiszta szeme ragyogását.
Dús haja vonalát, ahogy rázódul
csodás testére.
Rám nézett, mosolya gyönyörű.
Orcáján pír keletkezett.
Nem csinált semmit,
csak leült mellém.
Beszélgettünk.
Öt percig ketten voltunk.
Egymás szavába nem vágtunk.
Egy pillantásra, szemünk összeért.
Hagyta, hogy testét érintsem.
Nem ellenkezett.
E, csodás Nő szépségét megdicsértem.
Mondta, hogy hiányzom, mert ott
ember helyet, Emberként viselkedtem.
Ő, rám nézett.
Mosolyával jelzett.
Közben rám tekintett.
Majd, távozott.
Elismert, ezt nem is gondoltam.
E, kedves szót magamba fojtottam.
Ha, látom megdobban a szívem.
Ő!
Nem csinált semmit.
Csak leült mellém.
Beszélgettünk.