Büszkesèg

kevelin•  2020. május 25. 07:21  •  olvasva: 145

Látni hogy kókadt

Mègis büszkèn áll

Nem hagyja el magàt

Mert ő virág virág


Egymàsra hajlanak 

A többiek hervadtak

Holnapra  szintvesztett 

Fakók  rózsaszínek

Fehèrek voltak szegènyek

Most öregen allig èlnek

Lassan kèt hetesek mint

Nyolcvankilenc èves egyedek

Lám ott egy büszke szál szólítom

Közèpen egyenesen állsz

De jajj útban  a nap

Meglàsd hamar utólèr

Lehullnak szirmaid

Lehetsz büszke de mièrt

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

liketorn2020. május 26. 00:57

A látszat szemlélet mód viszi tovább a verset ami igen fáradt(pl. ellentmondások, fordított ékezetek jelzik), ahol az élet annyit sem ér hogy tevékenyen ábrázolják, csupán a környezet puszta érzékeltetése a vers nagyjában, egy lusta csapongás, de mégis összeér és hat a végén. Nem rossz ez a vers, de írtál sokkal jobbakat is.

Rozella2020. május 25. 16:28

Azért mert a virág az virág... a "virágságot" hordozza magában, hervadó szirmokkal is, amíg világ a világ...:)

skary2020. május 25. 13:07

csak

AndrejMlotko2020. május 25. 11:45

Hmmm, úgy tűnik nekem, hogy ez a virágokkal való azonosulás, illetve az oda-vissza helycsere játékos alkotása(hol a virágnak szól, hol a költőnek önmsgának). Lehetünk büszkék magunkra vagy a virágokra. De talán a valódi oka a büszkeségtelenségnek máshol rejlik, ami a versben nem szerepel. Csak teória az utóbbi.

András

Mikijozsa2020. május 25. 09:01

szerencsére volt eső itt is, s látom most egyenesen állak a virágok, üdv legyen szép napod