kepzelet-tortenetek-fabulak
KritikaSzenny
Egy folyó suhant völgyben,
tisztán, méltóságteljesen,értékes rakományával az oceán felé.Sok éve már, hogy tápláltatöbb ezernyi lényét e hatalmas víznek,megszerzett javait önként szállította, s öntötte belé.Tomboló vihar, hegyeknekcsúcsárol mosottrengeteg szennyet medrébe,mérgező viz rontottaéltető forrását, bűzölgő habjainnehezen maradt meg hajó.Nem várta tengernél egyetlen lény sem.Hogy miért? Az nem vitatható!Mit szálított?Nem volt élvezhető!Partjait olaj, s kátrányos hab takarta,megszűnt az éltető erő.Hiába küzdött,kiutat nem talált,így veszett kárba,a jóra fordított idő!2017.09.19.
Hát..Ezek vagyunk
Élt egyszer egy szerencsétlen birka,
hogy mit kell mondani? Betéve tudta.
Megtanították egykor az "emberek",
mi az mit mondhat, de azt nem, hogy mit tehet.
Felnőtt szegény, csak hol muszáj volt, ott haladt.
Múlatni ment az időt, ha volt birka nap.
Társa is volt (egy birka nő),
még el is hitte, hogy benne a jövő.
Volt egy öreg kos /bár jó szomszédja volt/,
el akarta hagyni, a kijelölt akolt,
mit szűknek tartott, már a vén svihák,
bár védett, óvott annyi éven át.
Mivel haladni véle nem tudott,
a hatóságnak, mindent balgán átadott,
hisz nem volt, csak egy birka!
Nem tudta, hogy népét is irtja.
Az ifjú birka hangosan bégetett;
Kitörni innen remény sem lehet!
De a vén kos már látta, tévedett!
Csak nézett a birkára; Nem segíthetek!
Csak nézte, nézte, mi közönyéből kinőtt.
Nem láthatott már biztos, átlátható jövőt.
Nem tudom, végül ki fejezte le?
Létét, egy bográcsban végezte be!
2014.09.28.
Mese, igazság, hazugság
Majd minden mesének, valóság az atyja.
van ki el vesz abból és van ki megtoldja.Tán jó lesz a mese? Azt még nem tudhatjuk.Csak ha figyelmesen, párszor elolvassuk.Szólhat gonoszságról, s jóra is taníthat,néhányan kacagnak, sokan néha sírnak.Lehet tanmese is, (tanulság a vége,)ember természete, állatokhoz mérve.
Sokszor csak mutatja, népünk történelmét,mi volt ezer éve, vagy történt nem oly' rég.Mondákat, regéket, mit őseink írtak,hogy tették dolgukat, tanúi a múltnak.
Ma már nem jegyeznek, papírra le semmit,digitális világ, valósságtól elvitt!Már nem a könyvtárból, csak lemezen kérik,könyvet nem olvasnak, felejtik a régit!
Írni nem tanulnak, csak billentyűzeten,sokszor zavaromban, már én is ezt teszem!E pár sort mit jegyzek, Te csak akkor látod,hogy-ha neked is van, hamis valósságod.
Sajnos a mesémnek, nem lesz tanulsága,vén fejjel beszálltam, egy hamis világba.Virtuális világ, megbosszulja magát,nem hiába mondják, "az igazság odaát"!
2016.06.09.