Húsodba vágva

Vágykeltő, illatos nyakhajlatod
Őrültként lüktet rajta szíved
Vágyaim birtokba így veszed
A vad tébolyt bensőmbe itt hagyod

Megáll az eddig lágyan játszó kéz
Fogsorom mohón húsodba vág
Nyakszirted, a tökély, a világ
Üde testednek, íze, mint a méz

Belemarom most a monogramom
Örökre őrizz egy zugodban
Lihegjek veled a nyakadban
Bélyegként magamat rajtad hagyom

Vörösen izzik testeden a név
Tüzes hegen vércsepp buggyan
Amit én lecsókolok ugyan
De fékevesztett, mohó lett a hév…