emonye blogja

Barátság
emonye•  2011. november 22. 13:34

Vezeklés

 

Megbántottalak,  
elmulasztott tegnapok
némaságával,
a ráncfaragó idő
elmúlásával,
kételyek között hagyva…
Az írás lehet,
csak méltó vezeklésem
vad késztetésem,
mert fülemben visszhangzik
sajgó szívhangod,
jajkiáltását hallom.
Szemem könnyében,
bússá szépült arcodon
hiába várás
ül, megérzem ideges
mozdulatod, min
  végigfut a remegés.
Visszautaznék
az időben tehozzád,
hogyha lehetne,-

de nem lehet. Ezért e

jogos víziók
egyre csak jönnek, s nem
parancsolhatok

tollamnak, viszi kezem.
így lesz ez a vers
őszinte vezeklésem...

Bocsáss meg, kérlek!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom