írott művek

11. rész

 

Mihályt, csak furdalta, hogy a szerelmes együttlétet, nem a feleségével – Nórival – csinálta, hanem a szerelmével, aki nála húsz évvel, fiatalabb Hölggyel, Petrával.

Petra a boldogságtól majd ki csattant, hogy megkaphatta a hőn állított férfit, akit már hónapok óta kinézett magának, őt a kedves jó szeretőt Princ Mihályt.

 

Vasárnap volt, kellemes reggeli után, úgy döntöttek, hogy e napot sétálással, és munka előtti kikapcsolódással töltik. Hosszan sétálgattak a belvárosban, mint a kezdő szerelmesek elmentek, a Feneketlen tóhoz. Leültek a fűre, és nézték az égboltot, amely tiszta volt. Itt, ott volt egy-két bárányfelhő, akik a gyenge szellő hatására játszadoztak egymással. Nézték a természet játékát.

Mihály finoman átölelte, és magához húzta Petrát, aki vállára hajtotta a fejét, és mosolygott rá. Ezt Mihály szívesen, és örömmel fogadta.

A tó felszínén két hattyú összekapaszkodva úszkál egymás mellett.

 

-         Látod szívem, a madarak olyanok, mint Mi. – szólalt meg Petra, amikor a madarakat nézte.

-         Igen, látom. Ők is szerelmesek.

 

Misi Petrához fordult, és megcsókolták egymást.

Szép lassan kéz, a kézben bandukoltak Petra lakása felé. Fél várost átsétálták, mikor oda értek

A Kisháti utcai lakótömbhöz. Felmentek a lakásba, vacsoráztak, kellemesen elfáradtak, Petra a fürdőszobába ment, lemosta magáráról az út porát, felvette az átlátszó finom selyem köntösét. Misi csak bámulta a gyönyörű szép Nőt. Mihály tudat, hogy Petra csinos, és gyönyörű, de most, de most így látva még gyönyörűbb Petra. Misi, is követte, le zuhanyzót, hogy teste tiszta legyen. Már a hálószobába volt Petra várta szerelmét, Mihályt. Petra türelmetlenül várt. Megjelent Misi, Petra már az ajtóban hosszú forró csókkal köszöntötte, és úgy mentek az ágy felé, hogy ajkuk összeért, ruhájukat, ami rajtuk volt azt közben ledobták a földre. Élvezték ezt a szituációt. Hosszan játszottak egymással, s fedezték fel a testük még nem járt részeit. Pedig már tudták, hogy milyen az együtt lét, de a mai nap valamiért különleges számukra.  Misi tudatába volt, hogy most nem jó úton jár, de a nő látványa teljesen elragadta, és a fiatalsága. Kedvelte e fajta játékot, amit műveltek Teljesen más volt, mint Nórával. Izgalmasabb, és jobb. Petra is érezte, hogy játszik Kedvesével, és fokozta a játék további részét. Annyira, hogy Misi intet, hogy picit lassítson, mert ez gyors, de nem, hogy lassított, hanem picit fokozta a tempót. Csak a Misi testével ismerkedet, de látta, hogy már nem bírja tovább Mihály. Megkegyelmezet neki. Megpuszilta Kedvesét. Evvel megköszönte a kellemes estét. Misi mellé feküd, átölelte, finoman, úgy, hogy érezze, hogy egy nő fekszik mellette, és álomra hajtották a fejüket.

 

 

 

 

 

LXXVI. rész.   – út Gánt felé –

 

Budapest határától úgy 35 km-re Károlyék kaptak egy defektet. Vera felnevetet

 

-         Ha, ha, Károly egy defekt. – szólt nevetve Vera.

-         Éreztem. – felelte Károly

-         Emlékszel Verám, mikor kint Olaszországba kaptunk egy duplát, teli rakománnyal, s lám akkor mindjárt ott volt a rendőrség, mikor a padkára hajtottunk.

-         Igen, de az teljesen más szituáció volt, mint a mostani.

 

Károly lassított, és az útatkára hajtott. Vera a kocsi hátsó részéhez ment, felnyitotta a csomagtartót, kivette a kis kompresszort, a defekttömítőt. Kinyitotta az első ajtó, szivargyújtóba csatlakoztatta a kompresszort, majd behelyezte a tömítőt fejjel lefelé a kompresszorba, majd a szelepre tette a kompresszor csövét, és bekapcsolta. A töltő úgy öt percen belül a szelepnyíláson befújta a tömítőt a gumi belsejébe, így eltömtette a lyukas részt. Ami a gumit kitöltötte, így sikerült a defektet elhárítani.

Kari, most lassabban vezess, és kapcsold be a vészvillogót, amíg nem találunk a közelbe egy gumiszerelő műhelyt. Nem sokára találtak egy gumiszerelő műhelyt, ott kicserélték a sérült kereket, és folytatták az utat, haza felé. Defekt az utazás 3 órával megnövelte.

Mikor a Gánt határába értek, már Károlynak be kellett kapcsolni a fényszórókat, hogy jobban lásson. Este felé járt már az idő.

Lakásukhoz közeledve, észrevette Kari, hogy a villanyok a lakásba fel vannak kapcsolva.

 

-         Égve hagytad a villanyokat? –kérdezte Károly

-         Nem, lekapcsoltam őket. –felelte Vera

-         Akkor miért világos a lakás?

-         Kari, biztos, hogy itthon vannak a gyerekek.

-         Milyen gyerekek Verám?

-         Amina, és Péter.

-         Látod, hogy milyen hülye vagyok, már teljesen kiment a fejemből, hogy van két gyermekünk. Akkor hamarabb érhettek haza, mint Mi.

-         Bölcs megállapítás.

 

Károly beállt a garázsba a kocsival.

 

-         Szia Vera, és Apa. Jó estét! – köszönt Péter, és Amina.

-         Szervusztok, fiatalok. – üdvözölték őket Vera, és Károly.

 

Vera elmeséli, hogy idefelé kaptak egy defektet, ezért jöttek későbben.

Asztal már meg volt terítve a vacsorához.

 

-         Amina, milyen a fővárosunk Budapest? – kérdezte Vera.

-         Jaj, nagyon szép város. Amina élménybeszámolót tart, hogy merre jártak, és mit láttak Péterrel, s nagyon élvezte az estét.

-         Mi van a végrendelettel, kaptál valamit Apa?

-         Persze, fiam ezt a bányát, még egyszer mondom nagybetűkkel, hogy most előttetek egy BÁNYA TULAJDONOS ül.

-         No, no nem csak Tied a bánya, fele az enyém is!- mondja nevetve Vera

-         Persze, hogy a Tied is, drágám!

 

Erre iszunk Apám!

 

Péter a hűtőből kiveszi a pezsgőt, kibontja, majd tölt, koccintanak, és ittak a bányára, és a tulajdonosokra.

 

-         János mit kapott?

-         János, mosolyog Károly. Csak a Bocskai rezidenciát, és területet, semmi többet.

-         Labor az, kié? - Apa

-         Nguyen Thai – jé. A masszőr lányé.

-         Nem mondod, hogy Bocskai kijátszotta Jánosékat.

-         Bizony, fiam ez így történt.

-         Más kapott még valamit a Bocskai vagyonból?

-         Igen, de Ő már előbb megkapta, egy nagy érékű órát.

-         Milyen óra az, ami ilyen nagy értékű? – érdi nevetve Péter

-         Az, az óra egy különleges óra, annak az ára kéz alatt 15. 000. 000 euró.

-         Hű, az áldóját, akkor tényleg különleges lehet.

 

Na, most már minden tudtok, sipirc lefeküdni, mert holnap munkanap van fiam!

 

-         Jó éjszakát! – köszönt el Károly.

-         Nektek is Apa.

 

 

 

10. rész.

 

Petra most már levetette a”hálóinget." Megfogja Misi kigombolt ingét két kézzel, hátrál, és magával húzza Misit. Be a hálószobába.

Hálószobája úgy van berendezve, hogy a francia ágy mellett, négy nagy levelű pálma lóg az ágy fölé. Így befedi az ágyat. Az ágy egyik sarkán a gombot megnyomta, és halk kellemes szerelemre csábító zene szól, a sarkokon elhelyezett négy hangszóróból. Sötétítő függöny automatikusan összehúzódik. Pálmafákból nem vakító, kellemes fény terjed el a szobában, ami kellően meg világította az ágyat. A fény a zene egyes aktusaira cikázik az ágyon, hol víz kék, narancssárga, levendula, és tengerzöld színekben. -

Petra hanyatt fekszik, és magára ejti finoman Misit. Lassan levetkőzteti, ott áll előtte teljesen meztelenül.

Feljebb csúznak. Misi az előtte lévő testet, a fejétől a talpáig végig csókolja, a test külső részét, majd a két mellét, ott egy kicsit eljátszadozik, értékeli a szép látványt, majd a hasát, és lejjebbre is ad egy cuppanós puszit. Petra lenyúl az ágy mellé, és előveszi az illóolajat.

 

 - Evvel kenj be.

 

Misi fejével int, pár csepp a tenyérbe, illetve a Hölgy testére, és elkezdi be maszírossza, az olajat a testbe.

 

 - Jaj, de finom!

 

Most a férfi fekszik hanyatt, és Petra leutánozza a mozdulat sort, ami rajta csináltak. Majd Ő is bekeni az előtte lévő estet, az illóolajjal.

Az ágyra finoman egy selyemtakaró hull a pálmákról. Ott a pár sokáig szerelmeskedtek egymással, nagyon sok figurát kipróbáltak. Majd nagyon elfáradtak. A szerelmeskedés után kellemesen pihentek.

 

Másnap, mivel nem kellett be menni a munkahelyre, a szokásostól eltérően későn keltek.

Petra kelt előbb. Kint a konyhában főzte a kávét. Misi a kávé hangjára ébredt. Ki megy a konyhába.

 

 - Iszol most? - kérdi Petra.

 - Igen, ha kapok.

 - Miért nem kapnál. - nevetett, hiszen ezt megérdemelted. Meg dicsérlek Te férfiú. Szép munka volt.

 - Mihály feláll az asztaltól, felhajtással fogadja a szavakat.

 

Két tányér kerül az asztalra, benne már előre előkészített étel a még forró tojásrántotta, hagymával, és paradicsommal, a rántottán zeller zöldje tekint az evőkre.

Reggeli közben megbeszélték, hogy Mihály még egy jó ideig marad a lakásba. Na látod, ezt nem tettem meg a fiaddal, apjára vágytam. Misi mosolyog.

 

 - Nem is kérdett meg, hogy mit csináltam Vele?

 - Nem érdekes.

 

Petra feláll az asztaltól, és a fürdő helyiség felé megy.

 

 - Hová mész?

 - Megyek zuhanyozni, nem jössz, Kedves?

 - Rohanok már is, Drágám.

 

Hosszú zuhany után, felöltöztek, majd kitakarították a lakótelepi lakást.

 

 

LXXV.  rész.    – János taktikája –

 

Jánost még bosszantotta a végrendelet határozata, hogy nem lehet megtámadni.

Kocsi vezetését Beára bízta. Ő ült a hátsó ülésre, Thai mellé. A lány ezt nem bánta, szép, kellemes külsejű lány, ezt, döntést kedves mosollyal jutalmazta. Ahogy lehetet, amit biztonsági öv engedte egymáshoz közelebb, ültek. János a lány combjára tette a kezét. Thai nem ellenezte. Jani, finoman a lány belső combját simogatta. Bea, a visszapillantó tükörből ezt észrevette, és picit fékre lépett. Mind a ketten előre billentek.

 

-         Nem vagytok éhesek? –kérdezte Bea

-         Ehetnénk valami, mert korog a gyomrom. – felelte Jani.

-         Azt látom!

 

Így, Gyöngyösön a közeli kínai Arany Kígyó éterem előtt megálltak.  Étteremben, Thai rendelt.

 

Menü:

Kínai tojásos kukorica leves

Káposzta garnélarákkal, zöldpaprikával

Szilvamártás

Gyümölcssaláta.

 

 Ezért rendeltem ezt, mert laktató, és messzire van még a hazafelé út. Jegyezte meg Thai. János, fejbólintással megköszöni a rendelést.

 

-         Bocsánat, de el kell mennem, elkel intéznem a dolgomat. – kér elnézést, hogy távozik a megterített asztaltól Thai.

-         Menj, csak nyugodtan, megvárunk. – feleli Bea.

 

Most, hogy a lány távozott, így van alkalma Beának, hogy a kocsiban történtekért kérdőre vonja Jánost.

 

-         Mi volt ez, Jánosom?

-         Mi?

-         Ne játszd az érthetetlent. Mit műveltél a hátsó ülésen?

-         Semmit, miért tettem valamit?

-         Á, nem biztos, hogy én voltam a vak, ugye!

-         Óh, az semmiség.

-         Neked ez semmiség … a mondatot már nem tudta befejezni Bea, mert már jött vissza Thai.

Bea, azért halkan odabökte Jánosnak, hogy otthon majd folytatjuk.

Megebédeltek, és folytatták az utat.

Bea átadta a kocsi kulcsát, Jánosnak mosolyogva, hogy most Ő a soros a vezetésben, Bea a hátsó ülésen foglalt helyet a lány mellett.

Szürkület volt, de még nem volt annyira sötétség mikor a rezidenciához értek, látták, hogy minden tárva van. Az ellenőrző pontokon sehol a biztonságiak. A rezidenciába úgy jutottak be, hogy senkinek sem volt feltűnő, hogy egy gépkocsi behajtott. Kamerák

Sem voltak kint a földből, hogy kövessék az útjukat

 

-         Mi van itt? – dühöngött János.

-         Sejtelmem nincs, de furcsa.

-         Menjünk a Laborhoz. – jó ötlet, mondta János.

 

János a Labornál megállt, kiszállt a kocsiból, körbe nézet, de semmit sem vet észre, ajtók zárva voltak. Nyugtázta, hogy a Labor rendbe van. Visszaült a kocsiba, rezidenciához hajtott, ott is minden be volt zára.

 

János csöngetett, de nem nyitották ki az ajtót. Azonnal hívta a biztonságiak főnökét, aki tájékoztatta János, hogy az elektronika és térfigyelő rendszer meghibásodott, és ezért van ez a fennakadás. A hibát már bejelentették, de mivel három napos ünnep van, így csak az ünnep után jönnek javítani a Szamuráj sec.

 

-         Oké, és a biztonságiak?

-         A helyükön.

-         Mikor behajtottam nem láttam senkit a területen.

-         Embereim a rejtekhelyükön vannak, nekem jelezték, hogy Önök jönnek.

-         Akkor, jó. Így már nyugodtabb vagyok, köszönöm.

-         Hogy jutok, be a házba

-         Intézkedem.

-         Köszönöm.

 

János visszament a kocsihoz, tájékoztatta a Hölgyeket a fejleményről, kisegítette a kocsiból Őket, és elindultak a bejárat felé.

 

9. rész.

 

Petra látta a mobilján az üzenetet, de nem reagált rá. Tudta, hogy úgysem fog eljönni, már ezt párszor megtette. Nem jött el mikor ilyeneket üzent.

Mihály megérezik a busszal a végállomásra. Innen fél óra Petra lakása. Nem hív taxit, pedig már sötétedik, hatóra körül jár az idő. Úgy dönt, hogy gyalog megy. Legalább összeszedi gondolatait, kiszellőzteti a fejét, mire a lakásba ér.

Konyhába volt, mikor kinézett az ablakon, és észrevette Misit. Messziről megismerte a jellegzetes járását.

Akkor, drága barátom most kapsz egy kis leckét.

Már a kapubejárathoz ér, mikor akar a kaputelefonon szólni, hogy itt van. Éppen Kati néni a másodikról jön le, kezében kis kosárral. Nyitja az ajtót.

 

 - Csókolom Kati néni!

 - Jó estét fiatalember!  - Kati néni nem ismerte fel Mihály.-

 - Hová tetszik menni ilyenkor, amikor sötétedik?

 - Csak ide a boltba, valamit elfelejtette, és megveszem.

 - Tessék vigyázni!

 - Igyekszem fiam, igyekszem. - Ismételte meg a szót Kati néni. -

 

Így Mihály könnyen bejutott a tömbbe. Sietve szedi a lábait felfelé. Gondolta, hogy most meglepi Petrát. Ajtójához ér. Tanakodik, hogy most miként. Hogyan fogok bejutni, ez egy jó kérdés? Ha csönget, akkor az nem meglepetés. Zsebeit kutatja, otthon felejtette, Petra lakásának kulcsát. Hát most ez sincs itt. Magába dühöng. Pár percig ott állt az ajtó előtt, és tétovázott. Végre elhatározta magát, megfogja a kilincset, lenyomja. Ajtó könnyedén nyitódik. Belép. Felkapcsolja a villanyt. Petra! Halkan mondja, megismétli még egyszer. Petra!  Beljebb lép a hálószobába, itt nincs, megnézi a nagyszobát, itt sincs, konyhát, a fürdőt is megnézte, sehol senki. Petra, ne bolondozz, gyere már elő! Misi épp elhalad a gardobe szekrény előtt, mikor halkan nyílik az ajtaja, Petra kilép. Hátulról átfogja Misi testét, szemét betakarta, és ezt kérdi:

 

 - Na ki van itt?

 

Misi megfordul, és átöleli.

 

 - Az én Drágaságom, az én aranyos Petrám.

 - Így még ennyire nem örültél még nekem.

 - Most már ígérem, hogy így lesz.

 

Megfogja az arcát, és hosszan megcsókolja.

Misi elkezdi dicsérni, hogy milyen csinos, melyen jól néz ki, milyen jól áll rajta a ruha, amit hord.

 

 - No, most itt állj meg Barátom! Hogy milyen csinos vagyok, és milyen jól nézek ki, hiszen egymást választottuk, mikor megismerkedtünk. Milyen jól áll rajtam a ruha. Melyik? Mikor nincs rajtam semmi, csak ez az átlátszó, lenge "hálóing" féleség. Ezt idáig nem vetted észre, vagy most más szemüveget hordasz?

 

A nő Misi előtt áll teljesen meztelenül, lenge, átlátszó "hálóingben", hullámos vörös haja lágyan omlik le a derekára.   

 - De.

 - Akkor mi van?

 

Misi elmeséli, hogy mi történt otthon, és Niki a felesége kirúgta.

Hát ez szép. Ez a srác milyen kalamajkát tud csinálni. Csodálkozik Petra. Vacsorázzál.

 

 - Nem kérnék, inkább innék egy doboz sört.

 - Hűtőbe van.

 

Petra végig hallgatta Misit. Most már nem fog Minket senki megzavarni, az ENYÉM vagy BARÁTOM. Levetett a "hálóinget" Petra. Megfogta a férfi kezét, és ezt mondta Misinek: Gyere, most megmutatom, hogy mit csináltam a fiaddal a vacsora után.