írott művek

Novella
verselo•  2011. október 29. 20:01

Lakótelep

13. rész.

 

Mikor Amália szakszerűen ellátja a sérült testrész, Petra felhívja az idősebbik Princ Mihály, és elmeséli, hogy mi történ vele. Közben az ifjú Princ elhagyja az irodát, és hívta az Anyját telefonom. Ecseteli Apja barát nője esetét, Anyának.  Nóra meglepődött, a híren, de egy picit örült is neki, hogy így járt Petra.

Látod fiam, a nő megjárta, ez a büntetése az élettől. Most megjárt, hogy Apádat elcsábította. Ez után letette a telefont Nóra.

Petra megköszönte a titkárnő segítségét, aki távozott az irodából.

Misi, mihelyt meghallotta, hogy mi törtét barát nőjével, kosiba ült, és Petrához hajtott. Az előtérben, csak a fiatal karbantartó, szerelt fel egy faliképet a falra.

Mihály belép az előtérbe.

 

-         Jó napot!

 

A fiatalember nem hallja a köszönést, a fúrógép hangjától.

Mihály hozzá lép, megérinti a vállát, és újból köszön.

 

 - Jó napot!

 - Jó napot!  Bocsánat nem hallottam, hogy köszönt. Mentegetőzik a karbantartó.

 - Főnök asszony!

 - Ott az irodája, mutatott az egyik ajtóra.

-         Köszönöm.

 

Karbantartó folytatja a munkáját.

Mihály benyit.

 

 - Hát Te?

 - Mit keresel itt?

 - Ki hívott? - dühöng Petra.

 - Szóltál, hogy mi történt veled, jöttem.

 - Ezt nem hiszem el, hogy itt vagy. Miinek kell engem ily kellemetlen helyzetbe hoznod? Itt a fiad, s Te. Ha valaki meglát Minket, így Titeket, az isten se mossa le rólam, hogy nem vagyok rokonok, és elindul a pletyka, hogy a vállalkozásnak a feje, a Főnök asszonynak viszonya van a két férfi, közöl az egyikkel, Még csak ez hiányzik, hogy rájöjjenek, hogy én az egyik ... Petra, most elhallgat. Fejét a tenyerébe temeti, és nagyot lélegzik.

 - Ezt jól megcsináltátok?  Összebeszéltetek? Nem vagytok Ti rokonok? Nem hiszem el.

Továbbra is dühöng az irodájában. Misi csak áll, és hallgat, aztán megszólal.

 - De, hát sérült vagy! El kéne menni a bokádat, meg röntgeneztetni.

Közben benyit az ifjú Princ. Az ajtót nem teljesen csukja be, csak félig. Így minden szó kihallatszott a folyósora, amit az irodában beszélgettek.

 - Apám, Te itt.

 - Miért, tán nem baj, hogy bejöttem Petrához, meglátogatni, hogy hol dolgozik.

 - Na, ne nevettessél már meg, hogy ezért jöttél be, hogy lássad a kedvesed.

 - Fiam!

 - Most mi van Fater!

-         Fiam ez nem ...

 

Na, most már elég legyen, üvölt rájuk Petra.

Kifelé az irodából! Kezét kissé felemeli, és az ajtó felé mutat, de eszébe jut, hogy az ifjú már kereste, és visszahívja.

 

 - Mihály!

 

Erre a két férfi visszafordul.

 

 - Nem Te, hanem Te.

 

Mutat rá a két férfira, de egy picit összezavarodott, nem tudta eldönteni, hogy melyik, melyik. A két férfi annyira hasonlított egymásra, hogy csak nehezen lehetett megállapítani, hogy melyik Mihály az idősebbik.

 

 - Na jó, az idősebb leül az asztal mellé és kiszolgálja magát, amíg meghallgatom a másik Princet. Most a fiatalabbik, pedig most elmeséli, hogy miért is jött be az előbb, és mit akart mondani. Adta ki az utasítást Petra. A két férfi úgy is tett.

 

verselo•  2011. október 29. 19:34

Fegyver

LXXIX. rész.   – a beszélgetés –

 

Bea szól az egyik őrnek, telefonon, hogy kísérjék ide a Labor főnöknőjét, mert János hívatja. Az őr el is megy Thai szálláshelyére. Bekopog, benyit, és látja, hogy a Hölgy a földön ül, lábait, és a kezeit a combjára tette, szem becsukva, egyenesen ül.

Őr meg áll, vár, és nézi a szépséges Nőt, nézi, hogy a fekete hosszú haja omlik le a melleire, mandula szemei, még csukva is mosolyognak. Nézné tovább, de megszólal a telefon, látja, hogy a hívás megint Beától jött. Kinyomja a telefont. Jelzést ad, picit köhög.

 

-         Bocsánat. – szólal meg, de János, és Bea várja Önt, Hölgyem.

-         Semmi baj, épp befejeztem a meditálást.

-         Thai, nagyon szép Ön, nagyon szép …

-         Köszönöm

 

Thai mosolyog, és a férfira néz. Nadrágján észrevesz valamit. Őr nadrágja dudorodig. Thai közeledik az őrhöz, már elég közel vannak, hogy megcsókolják

egymást. Jelzést ad a telefon.

 

-         Mennünk kell, mert hívnak.

-         Tudom, akkor menjünk.

-          

 Thai egy lágy puszival jelzi, hogy az őr szimpatikus számára. Kiérnek az ajtón, útközben megbeszélik, ha van rá ideje, akkor szívesen látja, és szívesen barátkozna.

Megérkeztek, őr bekíséri Thait, Jánosékhoz.

 

-         Jó sokáig jöttek. Mit csináltak? – kérdi Bea.

-         Csak fürödtem, és megvárt a fiatalember, mert ugye meztelenül mégse jöhetek hozzátok. – fülletett Thai.

-         Maga elmehet, Bea szól az őrnek.

 

Őr távozik. János leül Bocskai íróasztalához, és rágyújt egy szivarra. Bea leül egy fotelba, és iszik egy korty ásványvizet.

 

-         Foglalj helyet Thai.

-         Most már előtted is ismert a végrendelet, és tudod, hogy itt a rezidencia a Mienk, és a Labor a Tied.

-         Igen!

-         Hogyan került a Labor a kezedbe, kedves Thai? Ki vagy Te? Hogyan, és miért jöttél ide hazánkba?

-         Miért vontok kérdőre, ezt nem én akartam, hanem László hagyta rám.

-         Hát ez, az, kedves, tudod, hogy Mi ketten mennyit dolgoztunk, hogy ez itt legyen, és mennyi időnk, energiánk van benne Thai! Erre, Te idejössz, pár hónappal ezelőtt, párszor megmasszírozott a főnököt, és tied a Labor. Hogy csináltad?

     Felelj, mert nem is tudom, hogy mit csinálok Veled. – fakad ki Bea.

      - Bea, kérlek, nyugodj meg, így nem lehet beszélgetni, ha kiabálsz. – mondta 

          nyugodtan János, közben szívott egyet a szivarjából.

-         Ezt nem mondhatnom el. – felelte Thai.

-         Oké, ha nem mondod el, akkor nem tudunk együtt működni.

-         Jó, de egyet meg kell ígérnetek.

-         Mit? – kérdi Jani.

-         Titokban marad, mert ha kiderül, akkor nagy baj van!

-         Megígérjük, bólint János, ugye Te is kedvesem megígéred!

-         Nevemet ismeritek, ázsiai droghálózat magas rangú embere vagyok. Ricco Sandorson keresztül jöttem, ide hozzátok Magyarországra, és Bocskai Lászlóhoz. Ezt, hogy honnét, és mi vagyok eddig csak László tudta. Senki más, mert ennek nem szabad hírül mennie a környéken, és sehol sem.

-         Mi a terved? – kérdi Bea

-         Ezt nem mondhatom el, így is többet mondtam, amit lehetet, volna. Csak működjünk együtt, mi hárman. Így jó lesz.

 

Bea, szemsarkából Janira figyel, aki visszanéz, és bólint, hogy rendben.

 

-         Rendben Thai! Együtt működünk!

 

János feláll a székből, Bea, és Thai felállnak a fotelból, kezüket egymásra teszik, és így megkötötték a szerződést.

Bea szól az őrnek, hogy visszakísérheti Thait.

 

verselo•  2011. október 23. 20:58

Fegyver

 

LXXVIII. rész     - Vera, és Károly sikeresek –

 

Károlynak az üzlete beindult, oly annyira, hogy kedvese Vera egy újabb üzletei vállalkozást nyitott. Amália, Verának, Péter pedig Apjának Károlynak segít az üzleti részben.

Kari kihasználta, hogy a fia Ricco Sandors keresztlányával jár együtt, így már jobban tudta érvényisteni az olasz kapcsolatait. Bánya is több ércet tud termelni, és küld további hasznosításra a külföldi partnerhez. Károly elhatározta, hogy semmi mással nem foglalkozik, csal az alumíniummal. Neki ez bejött, és nem érdekli semmi más üzlet, csak ez. Ezért már arra is gondol, hogy további külföldi kapcsolatokat szerez, és bővíti az üzlet ágát. Megkérte, - fiát – hogy mérje fel a bánya készletét, hogy menni érc van, még a föld alatt. Ezért, Péter különböző helyeken és mélységben fúrásokat végeztet a bánya területén.

 

Vera, és Amália a Gánton nyitott egy kis vállakózást, amely típusa szerteágazó.

A helyieket foglalkoztat, takarítással, élelmiszer kereskedelemmel, vagyonvédelemmel, piaci résszel.

Az önkormányzatnál megvették a piac felügyeletét, és ¼ részét, a község védelmét, piac felügyeletét a „gánti sec” vagyonvédelmi sec őrzi, és felügyeli.

Közben Amália félszemmel kíséri a Jánosék tevékenységét is. Ha probléma adódna, akkor a kapcsolatát kihasználva közbe tudjon lépni.

Károly a ház garázsába behajt kocsijával, mikor megszólal zsebében a telefon.

Vera hívja.

 

-         Drágám, egyetek nyugodtan, mert Amáliával egy kicsit később megyünk haza.

-         Jól van! Merre mentek, és hol lesztek?

-         Nem érdekes, majd elmeséljük.

-         Sziasztok, és jó étvágyat! Vera kikapcsolta a telefont. 

-         Ez fura, hogy két csaj elmegy este hatkor, nem ezt beszéltük meg, ilyenre még nem volt példa.

-         Apa, ne aggódj, ketten vannak, és vigyáznak egymásra.

-         Remélem is.

 

Károly megterített, az asztalon. Megvacsoráztak.

 

-         Mi volt ma, hogy haladnak a fúrások?

-         Van még két hely, amit mg nem tártunk el, de már vége felé járunk. Egy-két nap, és készen leszünk. Akkor adom az eredményeket.

-         Jó, nem azért kérdeztem, fiam.

-         Apa, most felmegyek, mert lesz egy jó film, és azt akarom nézni.

-         Jó, én megnézem az UEFA meccset.

-         Ki játszik?

-         Schalke 04 – Ferencváros.

-         Kikap a Fradi, Apa.

-         Na, nyomás fel Péter. – mosolyogva mondja Kari

 

    22 óra 45 van, Amália, és Vera sehol. Lemegy a garázsba Kari, de a kocsijuk nincs ott. Ki néz az utcára, de nem látta, hogy autó közeledne. Károly azon tűnődik, hogy a két leány merre, és hol vannak. Jó, hogy később jönnek, ahogy Vera mondta, de már itthon kellene lenniük. Felmegy a gyerekek szobájába, de látja, hogy fia erősen nézi a filmet, fekve. Szeme behunyva, horkol. Nem kelti fel a gyereket.

Olyan jól alszik.

Végre zajt hall. Kutya ugat. Megjöttek Veráék. Károly a tv előtt várja őket. Úgy tesz, mintha aludna.

 

-         Pszt, csendesen, látod Vera Károly, már alszik!

-         Mindig ezt csinálja, mikor tv- ét néz, a drágám.

-         Azért, Vera nem rossz nő a Kati, jó kellemes alakja van, és finom a bőre is.

-         Igen, mert ő egy divat cég egyik „úgymond” próba hölgye. Kapja ingyen a krémeket, illatszereket, próbára.

-         Ja, így könnyű, de azért én is kipróbálnám.

-         Amália. Ezt megbeszéljük, Katival.

-         Jó, akkor, szia, és jó éjszakát!

-         Szia.

 

Vera ad egy lágy puszit Károlynak, és a következőket súgja a fülébe.

Gyere Kedvesem, most az éjjel a Tied vagyok teljesen. Akarlak, most Téged.

Károly mosolyog.

 

-         Te huncut, nem is aludtál. Átráztál. Nem baj, akkor gyere a hálóba, tied vagyok éjszakára.

-         Csak éjszakára? – mosolyog Kari, és átöleli Verát, megpuszilja, és a hálószoba felé veszik az irányt.

verselo•  2011. október 19. 20:47

Fegyver


 LXXVII. rész      - János ideges –

 

 János, még mindig azon morfondírozik, hogy ki ez a Nguyen Thai? Ki, ez a Nő? Hogyan került ide? Miért, Ő kapta meg a labort?

Miközben e kérdéseket tette fel magába, fel – alá sétál a dolgozószobában. Kezében egy konyakos pohár. Ép az utolsó kortyot itta ki mikor az ajtóban, megjelenik a kedvese Bea.

 

-         Mit csinálsz?

-         Nem látod, szívem, hogy gondolkodom.

-         Azt látom, konyakkal, avval lehet gondolkodni, csak avval, ugye?

-         Akkor mi van? Konyakkal, vagy nem, de gondolkodom, érted?

-         Min, ha szabad kérdeznem, min Jánosom?

-         Thai-jon.

-         Mi van vele?

-         Hát nem éted, Ő, aki egy fát sem tett arrébb, és egy ceruzavonást se tett az építkezésen, és most Övé a labor. Ölébe hullt a gazdagság, a vagyon. Hát nem érted Beám?

-         Persze, hogy értem Jani, de most mit tudsz csinálni a lánnyal?

-         Ez egy jó kérdés.

-         Gondolkodjunk, és találjunk ki valamit, jó!

 

Kopogtak, és nyílik az ajtó. Belép egy biztonsági őr.

 

-         Mit akar? – kérdi János

-         Bocsánat, - feleli a biztonsági őr – de a főnököm hívatja János. Valamit szeretne mutatni Önnek.

-         Rendben azonnal megyek.

-         Oda kell kísérnem, ezt mondta.

 

János feláll, és követei az őrt.

 

Épület felsőszintjére mennek, a biztonsági vezető irodájába.

 

-         Hívattál, mi akassz mutatni nekem?

-         Szervusz, János – köszön Sándor – csak a kimutatást, szeretném megmutatni, és azt, ami a problémát okozta a rendszerbe.

-         Lássuk, de gyorsan, mert dolgom van.

 

Sándor előveszi a kimutatást, megmutatja.

.

-         Ennyi összeg, ez rengetek erre. Nem sok ez Sándor, ebből nem lehet csökkenteni?

-         Lehetni lehet, János, de ugye a biztonság, és a védelem Nektek, és a területre kell, azt meg kell fizetni. Két dolog lehetséges:

1: vagy kell, la teljes védelem, Nektek, és a területre

2: vagy kell a biztonság, és megfelelő létszám.

Dönts most légy szíves! – fejezte be Sándor.

-         Oké, oké fizetek. Minden marad így, de ha kellakkor ezt még tudjuk fokozni,

     még biztonságosabbá tenni?

-         Miért kell?

-         Még nem tudom, de lehet.

-         Megbeszéljük, János.

-         Akkor most megmutatom a problémás alkatrészt. Sándor elővesz egy panelt a fiókjából, és János elé teszi. Itt, látod, hogy fekete. Na ez okozta a problémát, de már ki van cserélve. Működik minden.

-         Köszönöm, Sándor. Jó munkát végeztetek.

 

Elköszönt Jani, és siet lefelé a lépcsőn, mert Bea várja. Benyit a dolgozószobába.

 

-         Jani, megtaláltam a megoldást

-         Mégpedig?

-         Hívjuk ide a Labor főnöknőjét, és beszélgessünk vele egy kicsit, faggassuk ki.

 

 Köszi, Beám. Ez kiváló ötlet, tudom, hogy Rád mindig számíthatok. Jani, egy hosszú forró csókkal jutalmazta Kedvese ötletét. Közben lassan benyúlt a blúza alá, és finoman érintette az ekkor már feszült melleket. Csókra, csók volt a válasz. Majd, a blúz lekerült Beáról, és János előtt volt két gyönyörűen fezes mell. Hosszú kellemes perceket éltek át az íróasztalon Beáék.    

verselo•  2011. október 19. 16:59

Lakótelep

12. rész.

 

Retró, óra csörgésére kelt Petra, hétfő reggel. Óra félnyolcat mutatott, Ő kilenc órára ment dolgozni. Lefőzte a kávét, kitette a friss péksüteményt az asztalra, hogy mire Mihály fel kell,

az asztalon legyen. Petra leült szép lassan elfogyasztotta a kávét, megette a péksüteményt hozzá. Mielőtt elment benézett a szobába, látta, hogy még alszik a Kedvese. Dobott egy puszit Misi felé, és távozott a lakásból.

Lefelé menet az egyik lépcsőre rosszul lépett, és megbicsaklott a jobb bokája. Bicegve, lassan ment a kocsija felé. Beült, motort beindította, és lassan elindult a munkahelye felé. Nehezen kiszállt a kocsiból. Belépett, bicegve az irodájába.

 

- Jó reggelt Petra! – köszönt a titkárnő.

- Jó reggelt Amália!

- Miért biceg!

- Rosszul léptem a lépcsőre, mikor jöttem lefelé, meséli Petra, és megbicsaklott a jobb bokám.

- Hozok egy fáslit, és rátesszük a, bokájára.

- Nem kell.

- Petra, higgye el, hogy jót fog tenni, szakképzettségem ápoló, előző munkahelyemen kórházba dolgoztam.

- Akkor, miért van itt, mint titkárnő?

- Ott a kereseti lehetőség kevés volt.

 -Amália, nagyon ügyes. Köszönöm szépen, most már tényleg jobb. Már nem fáj annyira. –feleli Petra.

 

Közben nyílik az ajtó, és belép az ifj., Princ.

 

- Mit csinált Petra? – kérdi Mihály.

 

Petra elmeséli, hogy a baleset hogyan történt. Mihály mosolyog, és ezt mondja Petrának.

 

- Nincs semmi baj, majd Fater meggyógyítja!

 

MIHÁLY!  Petra üvöltött, hogy az iroda csak úgy zenget. Amália, is összehúzta nyakát.

 

-MENJEN KI, Mihály!

 

Mihály hátrafordult, és távozott az irodából.

 

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom