Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
tegnapi porcelánbabák
kapocsi.ancsa• 2016. október 16. 10:51
persze tegnap...
emlékszel még?
sáros talpak
hogy hordák fel
az utakat
eltakarták járdáinkat
levéltakaró ropogásunk sem maradt
csak a tompítása
elnémítottak buta mása
pedig úgy siettünk
élni
Élni
szaladtunk a téren sírni
örömtől gyöngyöt
de
bánattá ért be...
beérlelt falatunk elrágatlanná lett
megállt állkapcsunk mert már a csend
fojtását kívántuk
porcelánbabák törtek sivárságot
hogy sikoltásukkal felverjék a rendet
ahogy felkapta a szél és összekevert mindent
kikapta kivitte ablakon
hordta
összekoccant fogunk zománca...
árva
Ó árva ez a csend
tenyér melege ha rejt
ha óv is még valamit
már észre nem veszik
már észre nem veszed
s én sem mondhatom
persze a tegnap
csak akkor lehetett
de a Ma mintha elkopott
Isten veled-et mormolna
https://www.youtube.com/watch?v=BDYQdp3-bhI
Törölt tag2016. október 23. 16:08
Törölt hozzászólás.
kapocsi.ancsa2016. október 23. 08:29
Köszönöm
https://www.youtube.com/watch?v=s9l2PjCi
merleg662016. október 17. 21:46
Nagyon jó vers! Gratulálok!
Mamamaci402016. október 17. 18:59
a megunhatatlan Ancsás stílus, micsoda képek!
miriam2016. október 17. 13:34
Hangulatában nagyon el(meg)talált!
ölelésem :)
Zerge2016. október 16. 22:20
szépséges!