pergamen

persze tegnap...
emlékszel még?
sáros talpak
hogy hordák fel
az utakat
eltakarták járdáinkat
levéltakaró ropogásunk sem maradt
csak a tompítása
elnémítottak buta mása
pedig úgy siettünk
élni
Élni
szaladtunk a téren sírni
örömtől gyöngyöt
de
bánattá ért be...
beérlelt falatunk elrágatlanná lett
megállt állkapcsunk mert már a csend
fojtását kívántuk
porcelánbabák törtek sivárságot
hogy sikoltásukkal felverjék a rendet
ahogy felkapta a szél és összekevert mindent
kikapta kivitte ablakon
hordta
összekoccant fogunk zománca...
árva
Ó árva ez a csend
tenyér melege ha rejt
ha óv is még valamit
már észre nem veszik
már észre nem veszed
s én sem mondhatom
persze a tegnap
csak akkor lehetett
de a Ma mintha elkopott
Isten veled-et mormolna

https://www.youtube.com/watch?v=BDYQdp3-bhI

összehúz a hideg
mintha volna részem
mely ilyenkor elbúj
külön rekeszében
 
kicsire vált, nincsen
fél darabban lenni
máshol lakik éppen
hol egésznek éli -
 
meg a hideg
minden félszét,
mintha nyár
sütné a részét
hol a szíve,
összeszokva
van a testtel
megmoccanva
 
összehúz a hideg
megdobban mi nincsen
kerekre egészít
ablak, üveg, pára,
rajzok, helyek, szobák,
évek színpadán itt
minden nyom itt marad
még a talán
s a halál is
megszokott íz
a feladás is
 
csak ha szóhoz jut még
csak ha lát még - vétlen,
megkeresve dobban
ijedt menedékben
 
hogy még mindig így hat
"milyen lett" milyenné?
volt-e ami igaz
vagy csak látszat metszé...

https://www.youtube.com/watch?v=N8yaGF_Nef0

Figyelmed hintázik:
ingaköz szerep,
fényt felel a sötét,
a semminek...
 
meredten nevet
ködkacaj éke,
ajkán a mosoly
mégse fordul félre...
 

árnyék, talán, árnya,
megélt illúziók
meleg szobája,
elrészegült ébren,
nincsen álmodása...
 
tervtelen menet,
égszürke köntös,
felhővigasznyi
öltözethez
nincs támasz...
 
csendet csilingel
a mamlasz,
tétlen, tehetetlen,
hitetlen vermekben,
összedűlő vágy...
 
nincsenek szobák
 
http://www.youtube.com/watch?v=RxabLA7UQ9k

Holdkóros csillogások közt ha visszanézek
már nem látom mosolyuk honát,
és nem hallik ide a hang, hahotátlan kis szobák
harangjátéka cseng, csak belecsendül a csendbe
a reggeli ébredésközépen éjfüstös kezemre.
 
Tegnap hatvan évednek szürke hajába láttam,
előre nézésem hozta a sors, átsétált hasonlós, hajós,
evezőtlen csak néztem - elfordult összeroppanás,
hallottam, hogy csikordul a mozdulatlan filmszakadás.
Erőtlen akaratom előtt, földig hunyom szemem.

Bon Jovi - Till We Ain't Strangers Anymore ft. LeAnn Rimes

árnyéktérdek
 
átvetül a múlt a jelenbe
történelmi helyszínek s színek
piros
rácsos térvonal háttere ad illúziót
él az idő - valamely
s csapdába esett mindahány kerülni vágyó áldozat,
 
pont ott van mind
ahonnét elszaladt
2014.06.02.
BON JOVI YOU WANT TO MAKE A MEMORY....subtitulada