májustalan

kapocsi.ancsa•  2017. december 15. 08:54


Megmutatnám, ahogy nyíló májusok
tavaszt bontanak kezedben
de ha eléd raknám sem vennéd észre
mily titok lakozik lelkünkben.
 
Túl futsz a sorson, mondod, csak mondod:
tedd így, szánd úgy, ha másé a dolgod,
bajuszt növeszt már az ereszre a tél,
mire tenyered ölébe végre elér,
 
megér szemed sugara, s te érthetetlen nézed:
Maréknyi elszáradt akácvirágot
vajon ki hagyott ott, hozzád lopva májusát.
 
Hamukoszorút von már hajunkba a dér.
Elfeledett nyarak szürke homlokú emlékeit szórod
szét a lábaidnál. Menj. Menjünk mind. Májustalan.


2017.12.12.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

baramara2017. december 17. 09:48

...De szépen írtad!

petruchio2017. december 17. 08:44

na...csak ne sinkófáld el a májust...a szülinapomat :)...

Mikijozsa2017. december 16. 19:55

májustalan...ja

Molnar-Jolan2017. december 16. 17:34

Szép, mély.

merleg662017. december 15. 21:52

Hamukoszorút von már hajunkba a dér.
Elfeledett nyarak szürke homlokú emlékeit szórod
szét a lábaidnál. Menj. Menjünk mind. Májustalan.

...nagyon tetszett...szeretettel gratulálok.

kapocsi.ancsa2017. december 15. 19:23

@BakosErika:
Köszönöm :)
az ünnephez nincs köze
(bevallom nem szeretem a karácsonyi verseket)

Szép estét Neked

kapocsi.ancsa2017. december 15. 19:21

@dreaming58:
:)
másképp nem lehet

kapocsi.ancsa2017. december 15. 19:21

@skary:
Mindig

BakosErika2017. december 15. 19:05

Nagyon szép vers, Ancsa.
Meghitt ünnepvárást.

dreaming582017. december 15. 11:59

Menjünk!
Ölellek

skary2017. december 15. 09:01

goooo