Zoltanus blogja (A-side)

Lucifer ágyékán

ahogyan a tantaloszi kínok

játszadoznak a véredényekben,

épp úgy bohóckodok a francia

ágyaknak nevezett telérekben,

és ebben a gizgazos mélységben

most meztelen testeken hasadva

és Lucifer ágyékán matatva

téged akarlak élve vagy halva.

2020. január 31.

Fattyak kora

 

beleremegnek a stukkók,

ahogy a gravitáció

suttog. erjed a pálinka.

roppan a torziós inga.

 

zendül az erkölcs. remeg a

karma, mert szegény a tora.

tovaszáll a varjak sora,

mert eljött a fattyak kora.

 

nézd, hogy csillog az úttesten

össze-vissza dobált szennyes.

 

2020. január 24.

Torony

 

képzavar és parádé sompolyog

most a tükörnek tett ígéretben,

aztán a gérbe vágott keretben

szörnyek pusztulnak az ítéletben.

 

górcső alá vetett tetemeken

évődik a kétes kísérleted.

vajon látott-e már kísértetet

a benned felsejlő sintértelep?

 

mondd, te az árnyékodat kíséred,

amíg a tornyodat felépíted?

 

2020. január 23.

 

Esőszag

 

kapaszkodni a reménytelenbe,

hogy miként őrizd az esőszagot?

azt az időszakot, ami rögzített

és sóvárgó alkuja a létnek.

csak egy kérdés. milyen erőszakos.

 

minden sekélyes, fekete-fehér,

csöpögő és száradó negatív

a pillanat egy memoranduma,

mégis az ember fényképalbuma

önmaga kevély tótumfaktuma.

2020. január 23.

Ajtók

az ajtók gyarlók. halandó

másodpercek, mint a kulcsok,

ajándékoznak, rabolnak

és a kezünkben dadognak.

ajtók a tarlón. pazarlón.

kurválkodás settenkedik

a küszöbre. átváltozás.

tetvetlenítő állomás.

csak a kopogás állandó

minden sivár, bezárt ajtón.

2020. január 16.