Zoltanus blogja (A-side)

Nem akarok tücsköt, bogarat beszélni, de tegnap este élet-halál harcot vívtam.
21:02 - nagy koppanás az ablakon. Gondoltam, hogy szórakoznak a gyerekek, vagy valami madár lehet.
21:13 - zzzzzzzzzzzzzz, berepült vagy ugrott egy tíz centis, zöld sáska az ágyamba mellém. Nem tudom szépíteni, akkorát ugrottam, mint egy fürdős k*rva.
Küzdöttem.
Harcoltam.
Szitkozódtam.
Vérfürdőt rendeztem.
Halált megvető bátorsággal rádobtam egy két kiló nehézségű fémdobozt a földön éppen támadni készülő sáskára.
Megemelkedett a doboz.
Eszembe jutott a Biblia.
Majd ráálltam a dobozra.
Reccs.
Az ember megvédte a várát.

Farkasok

Piros-kék szívünkben a vér
lüktető pulzust diktál.
Zihál, lélegzik a stadion,
míg az ellenfél csak asszisztál.

Elszánt farkasok a pályán
fegyelmezetten a prédára várnak.
Zöld színű sassal lakmároznak,
és a győzelem csúcsára hágnak.

Messzeföldről érkezett az ordas,
luzitán szemében ott az éhség.
Feldúlják a távoli földeket
s mára becsület az érték.

Gyáván szétszéled a konda,
ha ösztönösen lecsap a falka.
A vezér üvölt, a roham indul,
a csapatnak nincs Achilles-sarka.

Ezrek kiáltanak, tombolnak,
sikerről-sikerre nő az étvágy.
Megmarni a rettegő Európát,
Sporting, Genk, Basel, vigyázz!

A tűz mindig égjen bennetek,
az ördögök az oldalatokon állnak.
Küldjétek hát pokolra a balgát,
ki nekitámad a sóstói várnak.

2012. október 27.