Zoltanus blogja (A-side)

Zoltanus•  2019. április 14. 14:14

Este

Este


akár a kecskelábak dobogása,

és egy ismeretlen kéz kopogása,

akár a száraz falevelek ropogása,

és egy sánta ember csoszogása.

akkor este olyan hangos a csend.


az ágyad nemtelen és te meztelen

kergeted a tétova tetveket

szégyentelen elveken és rendeken.

az utcán, a kurvák, ők tudják

mi az, hogy fertelem és mentesen.


befőttes üvegbe rakod és alszol,

míg az álom majszol és hajszol,

már nem forgácsolnak a karcok.

mozdulatlanságba kuporodik benned

az univerzum. ránctalan az arcod.


ilyenkor elszíneződnek a fércek,

és érzed, hogy simulnak a férgek,

amint elhalkulnak a léptek,

de miként emésztenek a képek

a rozsda-ülte csillagfényben?


2019. április 14.


Zoltanus•  2019. április 7. 14:20

részlet a jelenések könyvéből

részlet a jelenések könyvéből


...mert megrepednek a kövek, a színek

majd tűzfalak szakadnak a keseríven

és sikítanak a fagyos villamossínek

mialatt áldozunk a lélekszelfiknek


nemtelen embertelenek teremtetnek,

de elenyésznek és éktelenkednek

látszólagos látvány és halvány hallvány

ennyi a keserédes maradvány


az akropoliszon megnyílik a föld vala

ködbe burkolva masírozik az armada

látod, hogy menetelnek a szörnyek

a leégett és bőrig ázott csöndnek?


2019. április 7.

Zoltanus•  2019. március 27. 17:45

Az űrben és idelent

Az űrben és idelent


panelszoba. egyszerű bérlemény.

benne ül egy túlhordott méhlepény.

tűzcsomó feszül az arcélére:

szinte magam vagyok a végére.

nem tudom, hogy hova gravitálok.


mégis hányadik dimenzióban

izzik szüntelenül a rakéta,

miközben rámizzad a tapéta?

és míg nő a mindenség árnyéka,

felemészt a világok játéka.


szkafandert öltök az ingem fölé,

szállok egy másik galaxis mögé

és csillagkorlátokon szaladok.

elbujdosok, aztán szétszakadok.

fekete lyuk. eseményhorizont.


panelszoba. egyszerű bérlemény.

benne száll egy túlhordott méhlepény.

jégvirág feszül az arcélére:

szinte nem is voltam a végére.

sosem tudtam, hova gravitálok.


2019. március 27.

Zoltanus•  2019. március 10. 16:41

Rádió

Rádió


mélysötét van. valami mennydörög.

valami zaj. valami eltörött.

a frekvencia, mint páternoszter,

körbe-körbe serceg, elszaladgál,

és már villámlik a deszkapadnál.


kitárod az ablakod. kiesnek.

aszfaltnak csattannak és kikelnek:

alaktalan defenesztráció.

üres a párkány, üres vagy te is

és viharban nem szól a rádió.


2019. március 10.

Zoltanus•  2019. február 17. 18:16

óda a hétvégi részeghez

óda a hétvégi részeghez


kocsmától hazáig a menetidő képlékeny

levedletted józanságodat a bárszéken

a léha lelkek mészárszéke

elfeledteti csinovnyik mivoltod

a cigarettafüst kigombol

jövővázlatokon lázadozol

és a pancsolt szesz árrése

miatt édesebb a milettvolnaha

szolga vagy díva? szinesztézia

hallod az éjszakai pillangók rúzsát

akár a múzsát vigyél magad után

gyűrj magad alá de csúnyán

a péntek éjszakák körútján

tízezerért felszedett hisztéria

nem egy afrodité de a szoknyája...

s benned marad ágyékod minden bolhája

majd pántlikával a farkadon elandalogsz

a járdaszegélyen maradt az őrangyalod

vagy az asztalokon vagy a padokon

már jön a villamos kitűrted az inged

eldobtad a csikket de még viszket

az alászolgája minden kurva munkanapodon


az rendben van a blahás hajnalokon

hogy a kótyagos komornyik

egy négyeshatoson hajbókoló paradoxon


2019. február 17.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom