Zoltanus blogja (A-side)

A minap kaptam egy igen éles, építő jellegűnek egyáltalán nem nevezhető kritikát egy volt osztáytársamtól, akivel öt éve nem beszéltem. Feltettem ide, de többek tanácsára töröltem, így csak a válaszomat láthatjátok.

Felelet

populista kóklerré kárhoztatsz
öncélú károgásom özönvizében.

szennyezett szelektív hulladék
elméd cafrangos peremvidékén,
és Sziszifuszként szenvedsz
filléres mondataim égiszében.

rímekkel rád élvezek.

megfulladsz a mély bugyrokban.
idegrendszerednek túlóra
az általam kreált fekély
és a kacifántos létemet átszövő,
bűntudatban évődő kedély.

felebarátom!

átrebbenek szavaid medrén,
és mellékletként csatolom
a rongyosra rágott közhelyeket...

...itt a vízpart silány sekélyén.

2014. június 19.

Kedves Káldi Zoltán!

Sajnálom, de az újonnan küldött verseket sem tudjuk elkérni közlésre. Remélem, valamely másik folyóiratnál több szerencsével jár.
Üdvözlettel:

Görföl Balázs