A sovány kutya balladája

Csomóban lóg Lompos hajdan szép bundája,

Hetek óta nem jutott jó falat szájába.

Az utcán bóklászik, reszketve lépeget,

Durván megugatják a zsíros vérebek.

Hová visz ma utad, Te otthonvesztett árva?

Merre van a gazdád, merre van a házad?

Hol van, aki mondja: „Gyere haza, Lompos!”?

Ki ad enni néked, Te kedves kis torkos?

Szánja a jó szomszéd, húst dob neki:”Nesze!”

De ajtaját zárja, kattan a retesze.

Mondja asszonyának: „Mit gondolsz Te, Sára?

M’ért éhezik mindig a szomszéd kutyája?

Süss egy kis pogácsát, s nézd meg Jóska bácsit,

Hetek óta nem láttam őt a templomba járni.”

Fogadja az asszony az ura tanácsát,

Meg is süti rendjén a sajtos pogácsát.

Frissen, ropogósan teszi a kosárba,

Így az öreg szomszéd, biztos megkívánja.

Át is ballag szépen a szemköztes házhoz,

Lompos rohan elé, s boldogan ugrándoz.

De az ajtó csukva, hiába is veri,

a zörgést Jóska bácsi tán észre sem veszi.

Lompos is nyüszít már, alig áll a lábán,

Kaparja az ajtót bebocsájtást várván.

Odamegy hát Sára, s beles az ablakon,

S hogy akkor mit érzett, azt ki nem mondhatom.

Tágrameredt szemmel állt csak mozdulatlan,

Azt sem tudta, mit csináljon e szent pillanatban.

Jóska bácsi ott ült a nagy karosszékben,

Jégderes bajusza megfagyott már régen.

Rohan haza Sára, hogy szóljon urának,

Nagy a baj a lakban. Az öreg mozdulatlan,

Egyedül van a fűtetlen, jéghideg szobában.

Rohan a jó szomszéd, betöri az ajtót,

Nem is talál ott mást, csak üres szakajtót.

Ott áll szegény Pista és a sírás rázza,

Nem tudta, hogy a Jóskának nincsen tüzifája.

Az asszony meg jajgat, s felhívja  az orvost,

Hátvan van még remény, kell a segítség most.

Lomposnak is dobnak néhány friss pogácsát,

Van ki vígasztalja a hírhozó árvát.

Jóska bácsi csendben ment el e földi világból.

Kályhájában a tűzmadár már rég nem világol.

Meghalt már párja , a jó Julcsa néni,

Szerették ők egymást, nehéz volt túlélni.

Azóta meg úgy volt, hogy nem kérdezte senki:

Hogy van Jóska bácsi, van e mit tüzelni?

Lompos volt csak vele, hűséges, jó ebe,

S az angyalok pártfogó, megmentő serege.