Sötét utcán ballagok

Sötét utcán ballagok
Felettem a csillagok
Fényt vetnek az utcára
Mint egy pislákoló lámpa

Egyedül vagyok idekint
Az ég porcukor hóval hint
Mikor megjelent egy idős néne
Kedvesen a segítségem kérte

Nincsen neki más kérése
Csak ,hogy valaki el kísérje
Átértünk a túl oldalra
És a néne megmutatta

Balra állt egy házikó
Kis ajtajú faviskó
Az volt az ő otthona
S így szólt hát ,,Menjünk oda"

Betértünk a kunyhóba
Előttem egy kis kutya
Kajla fülű, dús szőrű
Gazdájához mindig hű

El kell hát áruljam
Lehet csöppet hazudtam
Ő nem csupán egy idős néne
Ő az Anyám kinek nincsen férje

Ez az otthont adó költemény
Legyen sokat nyújtó remény
Kinek valaki hiányzik
Ki valahova vágyik