Kultúrpercek

Mũvészet
HarmatiGyongyi•  2020. június 27. 18:52

NYITOTT SZEMMEL (festménykiállítás)

NYITOTT SZEMMEL - Képes beszámoló Árvai Márta festménykiállításáról....
Saját fotóimmal illusztrált változat ezen a linken látható: 
https://gyongyivilaga.blogspot.com/2018/09/harmati-gyongyi-nyitott-szemmel-kepes_8.html


      Kellemes napsütéses szeptember elejei délutánon indultunk útba Pécsre, Árvai Márta festőművész  kiállításának megnyitójára. A képkiállításnak Pécsett, az Origó Házban működő CINKE Alkotóműhely adott otthont, mely a civilek nevezetes kulturális eseményeit mutatja be. Ez a kiállítás azzal a céllal jött létre, hogy segítsen a Biblia és a bennünket körülvevő csodálatos természet (újra)felfedezésében. Megérkezésünkkor láthattuk, hogy a bemutatóteremben a festmények jól láthatóan, szépen rendezetten lettek elhelyezve. Külön tárolófalon szerepeltek a csodaszép, megszólalásig élethűen megfestett tájképek és a gyönyörű színekben pompázó virág-csendéletek. A kiállítóhelyiség másik oldali tárolófalán pedig a bibliai ihletésű festményeket lehetett megtekinteni. Érdekességként megemlíteném, hogy a bibliai témát feldolgozó képek mellett az alkotások témájául szolgáló bibliai igeszakaszok, illetve egy vers is kifüggesztésre kerültek a jobb megértést szolgálva ezzel is, hogy a későbbi időpontokban jövő látogatók, érdeklődők is könnyebben megérthessék a festmények történetét, mondanivalóját. 

Szeretném röviden bemutatni a festőművész hölgyet: Itt született Pécsett 1955-ben, és itt tanulta a rajzolás-festés alapismereteit a Művészeti Gimnáziumban. Tanárai: Lantos Ferenc és Simon Béla festőművészek voltak. Ezután teológiát tanult és a lelkészi hívatás mellett - eleinte csak kikapcsolódásképpen, később célirányosan - többször elővette a festéket és az ecsetet is. Különösen olajfestékkel szeret festeni. Középiskolás korában készített és azóta is gondosan
megőrzött gobelin képét is megtekinthettük az alkotások között. Az ország számos pontján voltak már kiállításai, többek között Dombóváron, Barcson, Kaposváron, Szigetváron, Rákóczifalván, Budapesten, Körmenden, Pécsváradon, Békésen, Kiskunhalason, Csokonyavisontán, Somogyapátiban. 
Biblia tárgyú képeket csak  az utóbbi 8-10 évben kezdett el festeni mert azt tapasztalta, hogy ezzel a kifejezési eszközzel is érthetőbbé tudja tenni a mai ember számára a Biblia mondanivalóját. Képeivel szeretné közelebb vinni a természettől és a Teremtőtől eltávolodott mai embert az igazi értékekhez. A tárlatot ismertető beszélgetésen előbb a kiállítás háziasszonya tett fel kérdéseket a festőnek életével és műveivel kapcsolatban, később pedig a művészeti vezető is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Meg tudtuk azt is, hogy Árvai Márta édesanyja is festett, autodidakta módon és a lánya is szépen rajzol illetve fest, de csak kedvtelésből, kikapcsolódásképpen. A kiállításon meg is tekinthettük a művész
édesanyjának egyik képét, mely a pécsváradi várat ábrázolta. Megnézhettük lánya egyik festményét egy kis mókusról és egy kézzel rajzolt falinaptárat, minden hónapnál más és más állatok bájos képeivel illusztrálva, amit édesanyjának készített ajándékba. Nagy szeretettel beszélt gyermekkoráról, legkedvesebb emlékei közé tartozott, amikor a soha festészetet nem tanult édesanyja elővette festékeit, ecseteit és elkezdett alkotni. Amire nem lehetett mindig könnyű időt szakítania az öt gyermek nevelése, a háztartás, valamint a gazdaság adta elfoglaltságok közepette. Így mutatott példát arra, hogy mi az igazán fontos az ember életében! Megemlítette még, hogy édesapja méhészként dolgozott, és méhviaszból készített gyermekkorában állatfigurákat, egy egész állatkertre valót. Így a családi háttér miatt is számára egyenes út vezetett a művészeti gimnáziumba. 

     A kiállítás címét az egyik festmény ihlette, amelyiken Jézus meggyógyít egy vakon született embert, akinek Bartimeus a neve. Áprily Lajos írt Bartimeusról egy szép, kifejező verset,
ami élőszóval el is hangzott a megnyitón. Különlegessége a festménynek, hogy a születése óta vak embert meggyógyító Jézus nem látható a képen, csupán a keze, ahogyan finoman és szelíden közelít a megnyílásra váró szempárhoz. Ha figyelmesen megnézzük a képet és elolvassuk a költő versét is akkor rádöbbenünk arra, hogy a fizikai vakságon túl létezik egy sokkal szörnyűbb "vakság" is, amikor a lelki szemünk világa veszik el. Amikor magunk körül csak a rosszat, a negatív dolgokat vesszük észre. Jézus küldetése, szolgálata nemcsak abban állt, hogy fizikailag meggyógyítsa az embert, hanem ami ennél sokkal fontosabb lelkileg is egészségessé szeretné tenni és az igazán lényeges dolgokat megláttatni vele. Ezt adja vissza a művész a festményén, egyszerű módon és mégis szemléletesen. A történetet a Bibliában Márk evangéliumának 10. fejezetében olvashatjuk el. A kiállításon további mély átéléssel festett bibliai ihletésű művekkel ismerkedhettünk meg, mint például: Mózes és a Tízparancsolat, Illés imája, A gyermek Jézus, Jézus és Nikodémus, Mária Magdolna, A tékozló fiú, Példázat a tíz szűzről, A Golgota alatt és a Feltámadás. A művésznő kezdetben csupán a természetet ábrázoló képeket festett, majd Dr. Reisinger János irodalomtörténész ösztönzésére kezdett elfoglalkozni bibliai témájú festmények készítésével, elsőként Jézus éjszakai beszélgetését örökítette meg Nikodémussal, amiről János evangéliuma 3. fejezetében olvashatunk. 

A festő a természetet bemutató alkotásain keresztül arra is szeretne rávilágítani, hogy vegyük észre a körülöttünk lévő Isten által teremtett természet csodálatos világát. Vegyük észre a kék égen játszadozó felhőket, csodálkozzunk rá a füvek, bokrok, fák üde zöld színére, a virágok színpompás ruhájára, lássuk meg a szépséget mindenhol, mindenben és mindenkiben. Álljunk meg a festmények előtt, sétáljunk a piros pipacsokkal szegélyezett úton és pihenjünk meg, ha csak képzeletben is. Ebben a mai rohanó, felgyorsult világban szükségünk is van pihenésre, lelki felüdülésre. Járjunk nyitott szemmel és nyitott szívvel a világban.

Ebben sokat segíthet nekünk egy érdekes, tartalmas és aktuális írásokkal teli folyóirat, aminek szintén ez a címe: NYITOTT SZEMMEL és mottója: "A legjobb védekezés a gondolkodás". A magazin VI. évfolyamának 34. számában érdekes, színes festményekkel illusztrált riport készült Árvai Mártával, illetve itt a festményeiről bővebben is olvashatunk.  Belső béke és nyugalom sugárzik a természetet ábrázoló műveiből, ami a festő lényéből is
kisugárzik. A tájképek között felfedezhetünk ismerős pécsi tájakat is, mint például az Óbányai pisztrángos-tó és az Óbányai vízesés elbűvölő tájait, valamint a Havi-hegyi tájról készült képet is. A tájképek, virágcsendéletek mondanivalóját nagyon találóan fejezi ki egy keresztény írónő, E.G. White az alábbi idézettel: "Minden egyes fa, virág és fűszál a Teremtő szeretetét fejezi ki. Aki ilyen gondosan alkotta meg a természetet, mennyivel inkább gondját viseli a saját képmására alkotott teremtményeinek."
Megtudhattuk azt is, hogy a festőművész hölgy mit tart a legnagyobb elismerésnek alkotásaival kapcsolatosan, ezt egy történettel szemléltette, felidézve egy vidéki település könyvtárában megtörtént  esetet.  Egy egész csapat gyerek állt meg a tíz szűz példázatát ábrázoló képe előtt és elkezdték kérdezgetni: mit is jelent rajta a fény, kik azok ott a sötétben? Meglepően gyorsan megértették mit jelent világítani a mai "egyre sötétedő" világban: azt, hogy másoknak segítsenek és jót cselekedjenek. Ezért érdemes festeni!!!!

Nagyon kedves, vendégszerető fogadtatásban volt részünk az alkotóműhely háziasszonya és a CINKE program művészeti vezetője részéről. A megnyitót élő hangképes közvetítés keretében meg is hallgathatták az érdeklődők, a CINKE Alkotóház honlapján. Örültünk az idelátogató, érdeklődő embereknek. Külön öröm volt számomra, hogy barátnőm is elkísért és az is, hogy itt találkozhattam újra régi osztálytársnőmmel, barátnőmmel és egy kedves kis munkatársával is megismerkedhettem. Az est fénypontjaként megható jelenet volt az alkotóház részéről átnyújtott oklevél és a színpompás, illatozó virágcsokor, mellyel megköszönték a festőnek a szép és szemléletes bemutatását a festményeinek. A vendégkönyvbe is sokan beírtak-beírtunk, megköszönve, hogy részesei lehettünk ennek a szép és tartalmas előadásnak. Őszintén reméljük, hogy a kiállított képek még további alkotásokkal gyarapodnak majd, mindenki örömére és azokat is megtekinthetjük. 

Áprily Lajos: BARTIMEUS   
Szép volt, anyám, mikor a két szelíd kéz
megérintette fénytől szűz szemem,
világgá lett a bús világtalanság,
s öröm borzongott át a lelkemen.
Koldus-kövem felett, a tér derengett,
arcom felé egy arc világított,
s káprázva néztem hívó, mély szemébe
Annak, ki jött, megállt, meggyógyított.
Szép volt, anyám, szememmel simogatni 
virág selymét, gyümölcsök bársonyát, 
vagy messze-húzó út ívét követni 
a dús vetésű Jordán-tájon át.
Ma is csodám a csillagsűrüs éjjel,
a nyári éj, mely csóvákat hajít,
a virradat, mely kútvízhez kicsalja
a város nőit és galambjait.
Jerikó minden színe birtokom lett.
Egész világ. De meddig lesz enyém?
Ha börtönömbe holnap visszahullnék,
tán elhullatnám s elfelejteném.

A pálma zöldjét, esti domb liláját,
barna leányrajt, bíbor rózsatőt.
De lelkem mélyén hordozom halálig,
hogy láttam Őt, anyám, hogy láttam Őt!
 (Márk 10: 46-52)

Nyitott Szemmel magazin...www.nyitottszemmel.hu

További útleírásaimat ezen a linken olvashatod:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM












HarmatiGyongyi•  2020. június 3. 11:56

Zichy Mihály Múzeum...

Egy régen látott kiállítás emlékképei.... 

Ezen a linken a leíráshoz csatolt fotók is megtekinthetőek: https://abekessegszigete.blogspot.com/2015/05/egy-regen-latott-kiallitas-emlekkepei.html

        A napokban eljutott hozzám egy meghívó, amiben egy tárlatvezetésre invitálnak. Régi, úgy 15 évvel ezelőtti emlékképek éledtek fel bennem, amikor is a Somogy megyében található ZALA faluban jártunk, a Zichy Mihály Emlékmúzeumban. A kiállítás különleges hatására a mai napig is jólesően emlékezem. Férjemmel és az Ő szüleivel látogattunk el a Múzeumba egy csoporttal, amit Dr. Reisinger János irodalomtörténész vezetett. Zala falu, Tab mellett fekszik. A Balatontól délre 23 km-re található, kis lélekszámú (238 fő) zsáktelepülés. Fő nevezetessége a Zichy-kúria, ahol a festőművész 1827-ben megszületett. Az Emlékházzal szemben található egy tájvédelmi területté nyilvánított mintegy tízhektáros arborétum, melynek különlegességei  az Afrikából betelepített vasfák. 
Zichy Mihály kalandos életutat tudhat maga mögött, rengeteget utazott.  Amikor Oroszországból 1876-ban családjával, feleségével és 4 gyermekével visszaköltözött Magyarországra, akkor mindenét magával hozta. Ennek köszönhetően páratlanul gazdag gyűjteményt tekinthetnek meg a látogatók a múzeumban.  Többek között szentpétervári otthonának legszebb bútorait, fegyvergyűjteményét, egy grúz néprajzi gyűjteményt, továbbá a Zichy-család eredeti bútorait, köztük a festő bölcsőjét és egy közel 3000 darabból álló könyvtárat  is, valamint  korabeli dokumentumok sokaságát. A művész közel ötven évet töltött el Oroszországban, de eközben élt Franciaországban is és pár hónapig Angliában. Négy cár udvari festője volt.  Az udvari élet fontosabb mozzanatait örökítette meg.                                    
Talán kevésbé ismert tény, hogy a grúzok nemzeti festőjükként tisztelik ma is, mert híres eposzukat, a Rusztaveli: Tigrisbőrös lovagját illusztrációkkal látta el, és a grúz nemzetnek ajándékozta. Tbilisziben szobrot állítottak neki, s utcát neveztek el róla. Emellett a rendkívül színes és érdekes életút mellett műremek irodalmi illusztrációkat is készített. Ezek közül a leghíresebbek: Goethe Faustjához, Petőfi Sándor forradalmi verseihez, Madách Imre: Az ember tragédiájához, és Arany János balladáihoz készített maradandó, örök értékű rajzai, grafikái. 
Életének fő műve, A rombolás géniuszának diadala c. nagyméretű festménye, nemcsak a magyar, hanem az európai festészet legjelentősebb alkotásai közé tartozik. Monumentális festmény, a múzeumban egy egész falat beborít, 25 négyzetméternyi felületen. Akárcsak alkotójának, a képnek is kalandos, hányattatott sors jutott. Zichy Mihály Franciaországban festette meg az 1878-as évi párizsi világkiállításra. Nem engedték bemutatni annyira megdöbbentette a zsűrit a kép mondanivalója. Ezért Zichy Mihály kibérelt egy palotát, az emberek sorba álltak, csakhogy láthassák, több százezren nézték meg. A képet el akarták rejteni az emberek elől, de ezzel tulajdonképpen csak felkeltették az érdeklődést iránta.  A képet ezután európai körútra vitte. Zichy Mihály így ír erről:  
- "Bánom is én - csak a közönség értse meg és nézze képemet, akkor célom el van érve.  Hadd fussa át képem a világot, mint egy fájdalmas és ijesztő sikoltás. Ezt akartam!"  - "Úgy látszik, nagyon is telibe találtam a kor legégetőbb kérdését."

Zichy festményével azt szerette volna érzékeltetni, megláttatni az emberekkel, hogy milyen világban is élnek, és hogy mi lehet az egyetlen reménység számukra ebben a világban. Döbbenetes módon mutatja be, hogy a világot az önzés fejedelme, mint egy karmester irányítja. Ez a gondolat húzódik végig a művön. Vajon aktuális-e ez a téma ma is? A hatalmas festmény előtt állva, bizonyosan magunk is meg tudjuk majd válaszolni! Valószínűleg eszünkbe jutnak Petőfi Sándor: ÍTÉLET című versének kezdősorai is a kép mondanivalója láttán:

"A történeteket lapozám s végére jutottam,
És mi az emberiség története? vérfolyam, amely
Ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki,
És egyhosszában szakadatlan foly le korunkig.
Azt ne higyjétek, hogy megszűnt már. Nincs pihenése
A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében.
Vértengerbe szakad majd a vér hosszú folyója.
Rettenetes napokat látok közeledni, minőket
Eddig nem látott a világ; s a mostani béke
Ez csak ama sírcsend, amely villámnak utána
A földrendítő mennydörgést szokta előzni.
Látom fátyolodat, te sötét mélytitku jövendő....." 
A festmény külföldi kalandos sorsa folytatódik itthon is: a magyar állam megvásárolja több más Zichy festménnyel együtt az 1900-as évek elején, azonban a képeket a festőt ért támadások miatt nem állították ki. Így a Rombolás géniuszának diadala mintegy 70 évre a Szépművészeti Múzeum pincéjébe került. Egy rövid ideig látható volt a Kaposvári Megyeházán, majd Zala faluban állították ki, jelenleg is ott található. Sokkal többet lehetne elmondani, és méltán meg is érdemelné a rajzoló-fejedelem és páratlan hagyatéka. Igazi gyöngyszem rejtőzik ebben a kis Somogy megyei faluban, amit mindenképpen látni kell és látni érdemes. E rövidke kis írással szerettem volna kedvet, érdeklődést ébreszteni, hogy személyesen is ellátogassunk a méltatlanul elfelejtett festőművész családi emlékekkel, kincsekkel, relikviákkal, könyvekkel, műalkotásokkal teli otthonába. Búcsúzóul a múzeumban eltöltött XIX. századi időutazás után, érdemes egy sétát tenni az arborétumban, ahol a különleges afrikai vasfákat is "illik" megtekinteni.

Zichy Mihály: A rombolás géniuszának diadala című monumentális festményéről Dr. Reisinger János irodalomtörténész tárlatvezetése itt megnézhető:
https://www.youtube.com/watch?v=q9_Z2r4Hmok

További útleírásaimat ezen a linken olvashatod:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM%20%28itthoni%29













Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom