Kosztolányi:A szegény gyermek karácsonyi panaszai

HarmatiGyongyi•  2021. december 25. 15:01  •  olvasva: 56

Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek karácsonyi panaszai...

1.
Ez az alkalom, mikor nekem is lámpalázam van. Egyébként nem szerepelek.
Ott felejtenek a sötét sarokban, gondjaim közepette, bánatom kibogozhatatlan
hínárjában, maszatos arcomon piszkos, forró könnyeimmel, a duzzogástól dagadt orral.
2.
Ilyenkor kimosdatnak, megcsutakolnak, tisztára vakarnak, mint a halat, s
bevezetnek a szalonba. A színpadra ráncigálnak. Most tartják a bemutatómat. 
3.
Reám fordítják a fényszórót, a karácsonyfa égi reflektorát, s az arany és ezüst-eső,
a csillagok, színes üvegek, szobarakéták, tükrök fényében állok.
4.
Kivételesen első helyen emlegetnek a jelenvoltak névsorában: "Ott volt a kisgyermek..."
Utánam következnek a többiek, a nép, a katonaság, stb. Jók voltak még: Apa, anya..."
5.
De erre az ünnepre egész évben kell készülődnöm. Úgyszólván az év 364 napja
szakadatlan próba az egyetlen előadásra.
6.
Még tavasz van, még nyár van, még ősz van, s már hallom: "várj, majd karácsonykor."
7.
Az év siralomvölgy, a kötelesség a földi élet: a karácsony a túlvilág, a mennyország.
Aki nem viselkedik illedelmesen, az elkárhozik, karácsonyra nem kap semmit.
8.
Apám a kellékes. Ő tárgyal az angyalokkal, egy titokzatos égi bankárral, aki csekklapján 
minden elképzelhető játékot kiutalhat. Anyám az ügyelő, a felügyelő, a rendező, az
áldott súgó, aki titokban értésemre adja, mit kell hazudnom Apámnak.
9.
A világosító - a fölvilágosító - az a barátom, aki már évekkel ezelőtt közölte velem,
hogy a karácsonyfát nem angyal hozza, hanem a sánta viciné, s az egészet a nagyok
találták ki, mert életük oly sivár és szürke, hogy szeretnének gyönyörködni a gyermekek
tudatlanságában és ártatlanságában.
10.
Épp ezért tilos őket felvilágosítani. Kegyetlenség volna. Hadd higgyenek egyetlen
káprázatuk boldog hazugságában. Csitt, ne beszéljünk a felnőttek előtt. Inkább zsaroljuk
mi is, a magunk módján, az úgynevezett "tág gyermekszemünkkel".
11.
Én erre a napra mindenesetre fehér kínálati-lapot kapok, melyet kedvem szerint
tölthetek ki. 
12.
Mit óhajtok? Várjatok, hadd gondolkozom. Nem olyant, mint tavaly, hanem másmilyent.
Olyan gömbölyűt, amit ki is lehet nyitni és be is lehet csukni, olyan sárgát, olyan
kereket, ami muzsikál is, olyan furcsát, görbét, nem szabályost, de azért mégis egyenest,
ami magától megy, süstörög, robban, tündököl, ezenkívül föl lehet kapcsolni a fülemre is.
13.
Ne szóljatok közbe, mert mindjárt sírva fakadok, bömbölök, toporzékolok. Úgysem
találjátok ki. Hagyjatok beszélni, beszélni.
14.
Olyant akarok, amit még senki sem látott, ami érdekes és borzasztó, ami csodálatos.
Olyant akarok, ami nincs.
15.
Csodát nekem, a csodát, ide a kezembe. Más nem kell.
16.
Ne adjatok hasznost, becsest, okost, ami fejleszti jellememet, értelmemet, megmozdítja
zsenge elmémet, ne számológépet, ne tollat, ne irónt, ne irkát, ne meleg téli kesztyűt,
ne bolyhos, vastag ruhát, melyben sohase fázom meg. Ezeket tűzbe vetem. Gyűlölöm a
hasznosat. Utálom a becsest. Leköpöm az okost.
17.
Én nem kívánok az emberi társadalom hasznos tagja lenni. Én az emberi társadalom
leghaszontalanabb tagja kívánok lenni.

18.
Vagy ti, bölcs felnőttek, nem ilyenek vagytok? Nézzetek lelketekbe, vessetek számot
magatokkal, és feleljetek, de őszintén, ti képmutatók, hogy mikor voltatok boldogok?
Akkor, mikor robotoltatok, vagy mikor vasárnap délelőtt az ágyban lustálkodtatok,
akkor, mikor a világra gondoltatok, vagy mikor a mámor, a füst, az őrület pillanataiban
megfeledkeztetek arról, hogy a világon vagytok? Lázat nekem is, lázat és önkívületet.
19.
Aztán a vacsora sem legyen olyan, mint máskor. Elég a csontképző, egészséges
főzelékekből, tápláló lencséből és sárgarépából, amelyet apám csuppogva szokott
előttem enni, pokolba ez egyszer az A-, B-, C- vitaminnal. Habot és cukrot, mely rontja
fogam, és táplálja lelkem. Valami édest, nagyon édest ebbe a keserű gyermekéletbe.
Gyomorrontást, alapos gyomorrontást!
20.
Értsétek meg, ember vagyok. Nem akarok más lenni. Csak ember. 

Megjelent a Nyitott Szemmel magazin 42. számában.     
www.nyitottszemmel.hu








Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom