Az álomtündér

Egy forró nyári éjjelen történt egy álmom,Hogy milyen szép is volt a tavalyi karácsony.


Bizony meghatódtam egészen a szívemig,
Odakint hullt a hó, bent ünnepeltek a szeretet színei.


Ezen a napon én is vártam a csodát.
És képzeld, ámuló szemekkel meglestem egy angyalkát.


Apró tündérlény,
Ki valahol besurrant, s megállt a szoba közepén.


Körbenézett, arcán örömkönny reszketett,
Mikor fényes szárnyaival a fenyőfa felé emelkedett.


Kíváncsian motozott az ágak között,
Majd magasan a csúcsdísz mellett őrködött.


Egy kedves tündér ő, mint már mondtam,
Egyszercsak rám nézett félénken, és én is mosolyogtam.


Közelebb röppent, az arcomhoz egészen közel,
Keze érintése felmelegített. És nem engedett el.


Még sosem kélt szebben a nyári nap,
Mint mikor felébredve magam előtt megláttalak.


Az apró tündérlény te voltál,
A forró napokban nekem téli-hűsítő élményt hoztál.


És hogy szeretsz, ezt én régóta tudom már,
Álmomba beleszőttél egy titkos kívánságot,
S így lett az életem veled karácsonnyá.