Angyalka73 blogja
SzemélyesAki ellopta a múzsámat
Miért loptad el a múzsámat?
Nem gondolod, hogy a lelkemnek fájhat?
Tudom, hogy "te" voltál, tudom!
Gonoszság ül mindkét arcodon.
Fekete vagy, a legsötétebb!
De én a mély öledbe sem nézek!
Nem leszek kíváncsi rád, nem én!
Kényszerítelek, hogy ne őrködj szívem kék egén!
/Nem szívelem a problémáimat, amelyek hátráltatják, bár igyekszem tolerálni/
Boldog születésnapot!
Sajnos nem jön versötlet,
pedig hamarosan ünneplek.
Köszönteném magamat egy költeménnyel,
majd tortát majszolnék két könyékkel.
Július 7.-re
Mert a nő örök
Mikor meglátok a kirakatban egy próbababát,
és rajta egy szép ruha, mely karcsú derekán jól áll,
mit tehet akkor egy magamfajta molett nő?
Vágyakozó lesz és ezzel együtt önmagával zsörtölődő.
A karcsú derék mindig is divat,
de a kőkemény sportolás az idegeimre kihat.
Ha lapos a has, attól vagyok csak vonzó?
Ám erről az idilli állapotról az álmom lassan szertefoszló.
Úgy tűnik, bármit eszek, én csak hízok,
ezért már az önbecsülésemben sem bízok (?)
Pedig azt mondják rám, hogy kedves vagyok és türelmes,
talán, mert a sejtjeim " nőből" vannak, és ahhoz ez mind szükséges.
Kedves Hölgytársaim!
Most hallgassátok meg bátorító szavaim!
Mi, pufók nők, testünket elfogadjuk,
és duciságunkat sohasem tagadjuk!
Hiszen a Te mosolyod és szereteted is a lelked mélyéből ered,
ezzel tudod értékessé tenni a nagyvilágban az örök helyed.
Karneváli szerelem
Barátnőm! Menjünk el mi is a farsangi bálba!
Én egy csupor méz leszek, és te öltözz virágsziromruhába.
Úgy tudom, hogy a duci Marci mackó lesz,
öccse pedig magára ölti a méhecske jelmezt.
Ropjuk velük együtt a táncot egész éjjel.
Lehet, hogy reggelre hazatérünk egy-egy férjjel?
Mert a nagy mackó magához öleli a bögre mézet,
és a kis virág kedves mosollyal csalogatja a méhet.
Sej, dímom-dánom, én nem bánom,
ha leánykérés történik ezen a bálon!
Legyen boldog a házasságom,
s fogyjon el, hát, az összes fánkom!
Azt kérdezted tőlem
Egy nyári reggel azt kérdezted tőlem,
kalandoznék-e veled az esőben?
Kabát és ernyő nélkül.
Lám, csak te lehetsz ilyen őrült.
És a telefont is otthon hagynánk,
a kikötőig mezítláb szaladnánk.
Integetünk az induló hajónak,
nem számít, hogy nem ismerjük az utazókat,
majd a mólón egymás mellett ülve
biztató kézfogás megérinti szerelmünket,
és az esőcseppek szelíd kopogása
boldog szívverést utánzott a hullámok hátára.
(Kategória: Carpe diem)