ajtó

Személyes
kapocsi.ancsa•  2019. szeptember 13. 10:34

É.D.

már nem vagyok része a pillanatnak

pókhálót font szememre az idő,

 

arcod tenyerembe nem veszem

poros az üveg a szúnyogháló mögött

 

gyűrődések között tart a nap

árok, nem a szemé, nem holnapé

 

fent az ég fehér fodrokat küld

mély-sötét mázsás a méz

beleharapni nehéz

 

beleperegnek a pihék, könnyű dermedés

évezredeké, megőriznéd-e még

 

ahogy kezed a hegeket

emlékbe dermedhet

 

mind

aki így feled 


https://www.youtube.com/watch?v=dW4HCi1zZh8&list=RDBqyK9kM3V9Y&index=8


kapocsi.ancsa•  2012. október 5. 05:40

Gondolkodj el rajta. + szétszedett én Áthozva

 

Ízlelgesd a szót,
hagyd, hogy szétterüljön
nyelved két oldalán,
ízlelőbimbóidon fusson át a torkodig,
nyeld le, és érezd, ahogy a gombóc lecsúszik,
majd átjár a múltjelen most-ja,
lelkeden ölel, és szemedbe néz,
kóstold meg az érzést,
gondolkodj el, a szón:
 érzéketlenség...
2012.0kt.
 

Játszol

 

 

 

hangjegy vagy

 

 

lelkem húrjain 


játszol 


 

 


  2012.júni.16.
öleljen az éj most helyetted
álmodj szépet
csendek suttogják dalaid
takarjon be az álom
                  • és úgy vigye eléd a gondolatokat

 

                                • mint ahogy megveti az estét paplannak

                     

                     

                     

 

 

 

 

      •  

       

  • 2012. október 25., csütörtök 08:55
    ki vagy Te? Mondd.

     

     

    Hol laksz?

    Lelked mosolyát tükörbe zárva nyakadba hordod?

    magadba neveted minden gondod.

    Nyitva mindenfelé, fátyol, pátyolgató szavak,

    de meg ne értsenek, kik szeretnek - Vadak?

    Lelkük lépcsőire ne üljenek,

    futásuk gyenge lábaikon boruljanak térdre,

    de lábaid előtt(hidd el)

    már csak árnyék, puha mérce,

     

    fölötte nézel el Te,

    mondd, mondd hol laksz?

    ismeretlen idegen magad

    koldulásod csontig foszt engem, 

    oszolhatsz,

     

    nem látom, hangod szelencéje nem ének,

    álca,

    s hogy életem nem tálcára való?!

    sajnálom,

    magamban lakom,

    s bárha adnám,( hisz adtam)

    se vennéd észre,

    mert bíz nem laksz sehol,

    a mindenhol csak Isten kiléte.

    Nem vetted észre?


     

 

 

Virágfény

 

 

szántanak az imák ablakomban

megtörik a virágfényt

csapzott hajába túr a remény

felsírt szenvedély

2012.07.14.

 

 


Magasra letesz


ha bárhová keres
és bármibe szeret
keresve se találhat
mélyeket
 
tenger üdvének porában
az ott maradt senkik honában
öbölbe zárva a szó
való
 
magasra letesz
kicsibe hajtogat
az égbe csillagot köp
az akarat
 
selymet feled
hulláma mezsgye
láthatót fest
érzésekre.

2012.07.08.

 

lélekharc

 

kettészakított gondolat

egy fél, s a fél

nem egész - maraszt

talpalatnyi ketten

elfér az én és én

kegyetlen

 2012.07.13.

 http://www.youtube.com/watch?v=xBzdjOkN6dM

 

 

rőzselángoknak parazsa ív

egymásra fekszik test és láng - híd

köztem és közted az érintés láza

láncszemek feszített édes kis háza

lánchíd? ó nem, dehogy, hátamnak íve

mi megfeszült hídban várat: emelve

ki magasra lentre hódít és hódol

megvár és Vár mit "betörnek" olykor

http://www.youtube.com/watch?v=Ek3IeQc5fe4

2012.07.09.


 
http://www.youtube.com/watch?v=W0ck94pVotk&feature=related

     

    az idő érik
    hol erre, hol arra áll
    és meghajol a szív.

     ____________________ 

    a fák sosem nőnek az égig

    fények nem hajolnak- bújnak

    néha megroppan az idő dereka

     ha port hintenek szemébe

     s mint leült vándor ki a távolt nem kémleli

     rajzol valamit az útra

     de sosem láthatod...

     mire odaérsz

     a szél összekócolja a földet

     vagy az arra járók foltozzák mássá nyomát

     az idő..mindig érik...

     


     

    rizsporos a semmi
    parókája hiába madárcsicsergés,
    hosszú bársonytőrökkel matat
    lélekfejtetőn bíz semmi marad

    ahogy a lábától tetőig ér, a ragad,
    hintőpor szál, vigyázz mert szakad
    s ha foncsort is vetít, üvegcipellője - sár,
    földhöz tapadt hintaoltár

    "hogy tudjad ám"-
    székruhám 

    (levélfoszlós-kalács)
    2013.04.17.

    de nem baj,
    legyen
    szélbeszóróm kórószirmait
    legyen lépcsője jövőbe
    mint luftballonkönnyű szélpora
    elkerülhetetlen, mint a halál is
    csak virághimnusz
    az elmúlás is
    foszló felhő
    az eső
    illatos időhullása
    élesztő
    s hogy hullik,
    csukott szem mögé az élet
    iszom az eget
    2013.04.18.

    http://www.youtube.com/watch?v=lDhcivugn-M

     

     

 

 

 

 

___________

...zárt fények normájánál,

tőled nem félek,

hol a földhöz érek - élek,

 

 

 

becsukott kezekben elférek...

 


Kötelék nélkül

Kötél voltál két fa közt,
és mint ruha, kapaszkodtam,
néha lengtem a szélben,
szárított a naptűz délben,
de eső esett, nehéz lettem,
elszakadtál, földre estem,
te darabokban 
én meg sárig,
várhatok a kimosásig.

De rád már hiába csomó,
nem érnél el a törzsig,
engem meg elvisz, aki mer:
vizesen is viselni kell.

 2013.03.18


úttalan út

Büszkeségem mögé sütlek,

mint megannyi mákonyt sirató paraszt,

de néha nem tudom már mi maradt,

s mire mondok tavaszt.

 

Hogy zsoldot fizetek a mának,

holnapot vigyen másnak,

sikamlós csend feszül reám,

nem kell a ruhám - kalodám.

 

Babámnak bába kellene,

megszülni végleg: vad kölök,

hogy gondom terhe másra hág,

vigye a víz a palotát.

 

Tenyérnyi béke bennem van,

halottnak kéne látszanom?

hogy bocskort kötök és rongyot,

lábamon útport hordok...


_____________


 

 

mikor gyolccsá frissülnek az álmok

az olyan könnyen kimondott szavak

hintázva szállíngóznak

lassított felvétel-tavak

elnyelik hangjaik

jelentésük véges

hogy ennyi

telhetetelen

mindhez

sose érhet

böcső mélye ringatássá benned

hogy minden szó mindenhová termett születésre?
nem lehet,

hát gyolccsá frissülnek a szavak

álmaik gubancos éjje

majd térdre borítja lelked

míg éled, érted. cserébe

boglyas tisztlet ül, lábaid elött karolva

hogy az "elmegyek" tisztulását

szemedbe karcolja,


 

 szorítsd össze a szemed


látod?

ma már minden túl vékonyan kopog,

s harsány a szó

mit a válladon hagyok,

érzed, ahogy átfordulsz?

hátad görbéjén csak teher,

nyűg a viselt szép, nem látsz

mert vékonyan lehet

benned, minden

minden igyekezet,

magadra burkolja könnyű védésed,

míly nehéz lehet

nem Nem Látni neked.


 

pecsét

2013.04.03. 08:17

ó gyermeki bizalom,
nem gondoltam volna,
hogy ily könnyen nyomot hagyhat valaki,
s félés magját elülteti.

" várjuk, jön, jön,
aztán egyszer csak huss,
nem jön többet"

mondta egy kis száj,
miközben homlok ráncolva a távolba nézett,
s én nem tudtam okosat mondani

 

kapocsi.ancsa•  2012. augusztus 21. 07:10

Láttalak

Franc ette ébredés.

álmomban láttalak.

itt voltál, beszéltél,

láttál és láttalak.

kapocsi.ancsa•  2012. augusztus 18. 06:33

még nem írtam meg

tudom, elmondanád
még akkor is, ha közben szidnál,
hogy neked mért nem engedtük meg,

 

de tudod te nem tennéd
mert erősebb vagy még,
(most is látom, ezen felháborodsz:
-még, hogy én? )

de tudom elmondanád
hogy nem miattuk
és odaadnád nekik ha kérném,
ha megírnám,

de nagy lenne rajtad terhe
most még iszom egy kávét (helyette)
méltó vagyok egy pohárra
és a benne lévő cukor édesére (még)

(de tudod szarvas is jó, ha, 
hogy a végén elüssön a poén is)

 

 

kapocsi.ancsa•  2012. augusztus 5. 11:07

csak lélegezz.../és zöld fényű pillanatköbök

 

minden mostoha idő ellenére szeretlek

és ha az élet távolba dob is néha

vagy a buktatók már lefektettek, téged is

a föladások pillérei közé is beszorul az akarat

mint ahogy a fűszálak a járda réseibe

úgy vagyok én most

húzok a fény felé

szűk a helyem és a ház is összeroppantana

s az itt járok hangosak, maguk talpára is taposnak

én akkor is, most csak itt csendben növök,

zöld fényű pillanatköbök

számolnak bennem reményeket

bármi történés után is szeretlek

2012.08.07.


 

 


csak lélegezz 


tudatlanság feszít

féltésed remegtet,

életben legyél

kérdezhetek

válaszolhatok

kereshetek 

nem kutatok

 

élj, éljél, létezzél

testben lélekben

szívben és tudatban

lélegezzél

 

élj,csak élj

remegtet

féltés

kit kinek honnan

tudhatnám

az szól, hogy eltűntél

kitől pont nem várnám

 

félelmetes

érzéshegyek

összezavart létezés

csak legyél

csak élj

lélegezz

 

nincs helyem sehol sem

mit hiszek? nem tudom

nem értem 
2012.08.05.

http://www.youtube.com/watch?v=NN07wMD6t58&feature=fvst

 

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom