Temetünk

petruchio•  2016. május 18. 21:36


Csak egy villanás volt, átfutott az idősíkok vonalán,
mint hídon a romboló együtt-rezgés hullám,
és az út szétszakadt, valahol az idő elfáradt,
egy film elszakadt és csak az állókép maradt
csúfjára a létezésnek.
Tépett tollak hullnak, a dalok meghalnak
abban a csendben, mit az értelmetlen dacnak
teremtünk, mikor magunk sem tudjuk miért
a konok hallgatás, de érezzük, hogy majd
megszólalnak a harangok és temetünk.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

baramara2016. május 21. 21:07

Előbb-utóbb temetünk... :( De Te még élj!! :)

petruchio2016. május 19. 05:16

@merleg66: az utóbbi időben "beleszerettem" a szürreálba....persze körítve megszemélyesítésekkel...metafórákkal...és egyéb költői eszközökkel...néha sikerül is...
Élünk?...ma még....68 éves vagyok...(igaz 47 éves barátnőm van)...már nagyon végén a számlálóm
köszönöm, hogy itt jártál Gábor :)

merleg662016. május 18. 21:54

De addig még élünk! Jól vagy rosszul, de élünk! Tetszett a versed!