Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Mint száraz ág
petruchio• 2017. november 2. 06:56
Ne vágyd a fényt, csak elvakít
és mögötted árnyékod kúszik,
ne vágyd a mámort, megsemmisít
és józanodva minden megváltozik,
ne vágyd a lángolást, csak eléget,
ha a tűz kialszik hideg a világ,
ne vágyd Istent, nem ismer téged,
időd ha letelt, törsz mint száraz ág.
petruchio2017. november 4. 07:13
@Pflugerfefi: köszönöm Feri....a jóindulatod határtalan :)
petruchio2017. november 3. 20:34
@Zsuzsa0302: köszönöm szépen Zsuzsa
petruchio2017. november 3. 13:07
@Kicsikinga: nagyon szépen köszönöm Kinga
petruchio2017. november 3. 11:32
@Metta: igaz....jéghideg tud néha lenni lángokban is
kevelin2017. november 2. 18:59
Szomorúra sikerült ez a szèp vers
Eleonora2017. november 2. 18:26
Védelem, figyelmeztetés, de vajon képes-e az ember, előre eleve beletörődni?
Nagyon komoly vers! Tetszett.
Pflugerfefi2017. november 2. 13:35
Remek! Imre!
Zsuzsa03022017. november 2. 10:28
Gyönyörű!
Kicsikinga2017. november 2. 08:46
Keserű sorok, kiváló versbe rendezve.
Metta2017. november 2. 07:50
"ne vágyd a lángolást, csak eléget,
ha a tűz kialszik hideg a világ,"
Bizony ilyen,van mikor az sem kell,hogy a tűz kialudjon.