Magamról rajzolok egy képet

magamról rajzolok egy képet,
ha lehunyom szemem minden kitisztul,
csak éppen a színek tűnnek el,
fekete-fehér világ ez és
a csendben bújik meg a szó

a csendben bújik meg a szó,
hiába hirdetem, hogy minden kimondható,
jól tudom vannak dolgok, mikről
hallgatni kell, mert az ember
nem lehet önmaga martaléka,
a gúny maradjon más posztja

a gúny maradjon más posztja,
várom és állom az ütést,
jajszavam nem fogod hallani,
képedbe fogok vigyorogni,
mert lelkem sebeit soha nem látod,
mit ütsz az csak hús-vér "ruha",
azt bánthatod