Nem kérek elnézést
Sakkjátszma, avagy, ha túl sok már a sötét paraszt
Túl sok már a sötét paraszt,
Hogyha ez egy sakkjátszma,
És bárki leütne egyet,
Helyére vagy száz állna.
Ez már csak egy ilyen világ,
Mások itt a szabályok,
A tisztesség préselt virág,
S statiszták a királyok.
Bridge:
A futó béna, a ló meg sánta,
Horkolva strázsál rég a bástya.
Refrén:
Jó lenne már
Valami változás végre,
Mattot adni
Nem önmagunknak kéne.
Ez nem szokványos sakkjátszma,
Kongat egy vészharangot,
A királynőt ne üssük le,
Csak a sok sötét parasztot.
A szeretet nyújthat
Nekünk vigaszt,
De ha egyre több
Már a sötét paraszt,
Jó magasra lobban
A haragom lángja,
Sosem lesz belőlem,
A sakkjátszma bábja.
Bridge:
A futó béna, a ló meg sánta,
Horkolva strázsál rég a bástya.
Refrén 2:
Ha király vagy,
Ne mutasd magad másnak,
Bár árnyékban élsz,
Mégis tisztán látlak.
Jó lenne már
Valami változás végre,
Mattot adni
Nem önmagunknak kéne.
Birkamese
Hűvös az este
A földi pokolban,
Vacog a birka
Bent az akolban.
Bár tud beszélni,
De mégis szótlan,
Éldegél csak
Földig meghajoltan,
Mert megmondta
Az ordas farkas,
A neve nem lehet más,
Mint, hogy „Hallgass”.
Bridge:
Ez csak egy mese,
De mégis tán igaz,
Ki kell tépni,
Ha túl sok már a gaz.
Refrén:
„EGYENLŐSÉG,TESTVÉRISÉG, SZERETET”
Mi van veled? Tán beverted a fejedet?
Nem változik semmi, ha túl sok már a „birka”,
De te ugye az vagy, ki saját sorsát írja.
Ha olyan az élet,
Mint az étel,ha sótlan,
És tudjuk jól,
A sótartó hol van,
Csak annyi kell,
Hogy megragadjuk végre,
S a Birkamese
Máris véget érne.
Bridge:
Ez csak egy mese,
De mégis tán igaz,
Ki kell tépni,
Ha túl sok már a gaz.
Refrén:
„EGYENLŐSÉG,TESTVÉRISÉG, SZERETET”
Mi van veled? Tán beverted a fejedet?
Nem változik semmi, ha túl sok már a „birka”,
De te ugye az vagy, ki saját sorsát írja.
Amikor majd remeg a föld
A parton miért ülsz,
Ha úszni kéne árral szemben,
Nem mutatsz túl jól,
A rád tapadó célkeresztben.
A ki nem mondott szó,
Lelked falja mohó csendben,
Mint egy ragadozó,
S néma a táj, szél se lebben.
Bridge:
Ha az Ördög már a táncát járja,
A Béke csak egy porcelánváza.
Refrén:
Amikor majd remeg a föld,
Miatyánkra sem lesz időd.
Hát ideje volna észbe kapni,
S nem önmagunknak mattot adni.
A játszmának így lesz vége?
Rimánkodva ne nézz az égre,
Csak érezd, amit oly rég kéne,
Nem veszhet kárba Jézus vére.
Mondd még meddig állsz,
Pedig a lépés jövőd léte,
A vihar előtti csend,
A balga embert csalja lépre.
Már tárban a gyilkos golyó...
S várod sorsod bambán nézve?
Együtt kimondva a szó...
Hidd el, most éppen ez kéne.
Bridge 2:
Ha inog a Béke, bedől a játszma,
Hiszen már csak porcelánváza.
Refrén:
Amikor majd remeg a föld,
Miatyánkra sem lesz időd.
Hát ideje volna észbe kapni,
S nem önmagunknak mattot adni.
A játszmának így lesz vége?
Rimánkodva ne nézz az égre,
Csak érezd, amit oly rég kéne,
Nem veszhet kárba Jézus vére.
Nem lassíthatunk
Ha lapot kell húzni
Tizenhétre,
Pedig a jövőnk
A játszma tétje,
Akkor talán
Észbe kap végre,
Aki ezt hajtogatja
Évről-évre...
Bridge:
„Ej, ráérünk arra még,
Kibír mindent majd a nép.”
Refrén:
Nem lennék a helyében,
Mikor rádöbben e tévedésre,
Ha miénk lesz a gázpedál,
Miért lépnénk rá a fékre?
Bárki majd utunkba áll,
Már nem lassíthatunk,
S hogyha pénzről hadovál,
Mi meg, nem alkuszunk.
Amikor beindul majd
A visszaszámláló,
Attól tartok kevés lesz
Itt már a szó,
Vagy bámuljuk a gombafelhőt
Fent az égen,
De még akkor is lesz aki,
Ezt szajkózza éppen...
Bridge:
„Ej, ráérünk arra még,
Kibír mindent majd a nép.”
Refrén:
Nem lennék a helyében,
Mikor rádöbben e tévedésre,
Ha miénk lesz a gázpedál,
Miért lépnénk rá a fékre?
Bárki majd utunkba áll,
Már nem lassíthatunk,
S hogyha pénzről hadovál,
Mi meg, nem alkuszunk.
Valami jó
Tenni valamit
Épp ideje volna,
Hogyha a jövő
Időzített bomba.
A gyújtózsinórt,
A jelenünk rejti,
Amíg nem tudjuk,
Mit is kéne tenni.
Mondd, miben hiszel földig meghajolva?
Hogyha van szád, mért nem nyitod szóra?
Az Igazság sosem mesés próza,
Míg van király, mindíg lesz sok szolga.
” Refrén:
Mi van, ha nem vagyok préda,
És nem vagyok ragadozó,
Nem vagy király, sem szolga,
Csak egyszerűen „valami jó”.
Egy ember,aki nem szeretne
Másokból megélni,
Tiszta hang a sűrű csendben,
Ha van miért zenélni.
Csodára várva
A világ egy helyben járna,
Fent az égben,
Nem érdekel az angyal tánca.
Lent kemény a játék..
Ismert nevén az Élet.
Üres ajándék,
Ha éppen csak, hogy éled.
Mi lesz veled,ha a Balsors vesz célba?
Zokszó nélkül sétál csapdába a préda.
Szabadság...mindössze álmodhatsz róla.
Az Igazság..csak megalkuvás, ha néma.
” Refrén:
Mi van, ha nem vagyok préda,
És nem vagyok ragadozó,
Nem vagy király, sem szolga,
Csak egyszerűen „valami jó”.
Egy ember,aki nem szeretne
Másokból megélni,
Tiszta hang a sűrű csendben,
Ha van kiért zenélni.