Nem kérek elnézést

Akár naponta eltemet,

Lelkedet félbetépve,

Ha nem érzed át a lényeget,

Hogy magadban hinni kéne.

Néha jól jön egy nagy pofon,

Hogy erősebbé váljunk,

Hidd el, lesz rá alkalom,

A padlóról felálljunk.

Bridge:

Lobban a láng, ébred a szél,

Minden perc, újabb esély,

Lehetsz a láng, vagy akár a szél,

Ha egy harcos lelkedben él.

Refrén:

A porban fekszel, kezét nyújtja,

És aztán érezned kell,

A benned élő harcos útja,

Egy szívedbe égetett jel.

Állj fel újra testvér,

S béklyód széjjel szakad,

Menj tovább az úton,

A harcos te vagy magad.

Mikor sehol sem leled,

A jövőt nélküled írják.

Békésen éled életed?

Megalkuvásnak hívják!

Vár megannyi küzdelem,

S a béke csak úgy jön el,

A harcos az ég felé tekint,

És aztán ünnepel.

Bridge:

Lobban a láng, ébred a szél,

Minden perc, újabb esély,

Lehetsz a láng, vagy akár a szél,

Ha egy harcos lelkedben él.

Refrén:

A porban fekszel, kezét nyújtja,

És aztán érezned kell,

A benned élő harcos útja,

Egy szívedbe égetett jel.

Állj fel újra testvér,

S béklyód széjjel szakad,

Menj tovább az úton ,

A harcos te vagy magad.

/Ez a dalszöveg világunk összes "pénzeszsákjához" szól./

Hé Mister

Túl nagy lett az arcod,

A pénzhegyedtől

A várost már nem látod.

Teszel rá magasról,

Hogy élnek itt mások,

Amikor rád nézek,

Rosszat tenni vágyok.

Bridge:

Ha emberek összegyűlnek,

Nem lesz belőlük birkanyáj,

A világ képébe kiáltjuk,

Túl sok itt már a kiskirály.

Refrén:

Mi tudjuk azt jól,

Mit is kéne tenni,

Ha majd elkezdjük ,

Nem állít meg senki.

Hé Mister ne aggódj,

Mi jó dolgot teszünk,

Pénzéhes hiénák közt

Emberek leszünk.

Hé Mister...

Túl sok már a házad,

S a hajléktalan,

Padon vethet ágyat.

De téged ez

Cseppet sem zavar,

S ha reggelre megfagy,

Azt mondod „sebaj”?

Bridge:

Ha emberek összegyűlnek,

Nem lesz belőlük birkanyáj,

A világ képébe kiáltjuk,

Túl sok itt már a kiskirály.

Refrén:

Mi tudjuk azt jól,

Mit is kéne tenni,

Ha majd elkezdjük ,

Nem állít meg senki.

Hé Mister ne aggódj,

Mi jó dolgot teszünk,

Pénzéhes hiénák közt

Emberek leszünk.

Hogyha élne,

S teste volna,

Sosem látnánk

Meghajolva.

Napról, napra

Szónokolna,

Földi léte

Erről szólna.

Bridge:

De hátba döfnék, felnégyelnék,

S aztán elásnák a kertben,

Hadd legyen csak néma emlék,

Mert nem maradna csendben.

Refrén:

Én kimondom akár százszor,

És nem is lesz más tervem,

S ha eltünnék egy napon,

Keressetek a kertben.

Nem fogok henyélni,

Kimondom újra és újra,

Ha tudok beszélni,

Miért lennék néma?

Hogyha élne,

Megkeresném,

S szavak nélkül

Átölelném.

Ha nem lenne,

Ki megvédje,

Vala maradnék,

Volnék a testőre.

Bridge 2.:

Mert hátba döfnék, felnégyelnék,

S aztán elásnák a kertben,

Csak egy megalkuvó lennék,

Ha végignézném csendben.

Refrén:

Én kimondom akár százszor,

És nem is lesz más tervem,

S ha eltünnék egy napon,

Keressetek a kertben.

Nem fogok henyélni,

Kimondom újra és újra,

Ha tudok beszélni,

Miért lennék néma?

Istennek jó nagy

Az állatkertje,

A nyúl meglapul,

Nincs más terve,

Koplal a farkas,

Amíg nincs préda,

Van, aki úgy él,

Sosem lesz birka.

Bridge:

Fogyni kezd az emberháj,

Szétszaladt a birkanyáj.

Refrén:

Ha felébreszted az alvó oroszlánt,

Megtudod milyen, ha nagyon bánt.

Elárulom neked, itt él bennünk régen,

És ha felhergeled, nem tarthatjuk féken.

Csak halkan brummog

A bamba medve,

Rikolt a túzok,

Ha úgy hozza kedve.

A sakál egyre

A nyomunkban jár,

Ha gyenge a préda,

Csak erre vár.

Bridge:

Fogyni kezd az emberháj,

Szétszaladt a birkanyáj.

Refrén:

Ha felébreszted az alvó oroszlánt,

Megtudod milyen, ha nagyon bánt.

Elárulom neked, itt él bennünk régen,

És ha felhergeled, nem tarthatjuk féken.

Refrén:

Ember a farkasok között...

Az angyal régen megszökött.

Rám ront pár jól öltözött,

Ember a farkasok között...

A helyzet nem éppen csodás,

Mikor a lélekroncsolás,

Még csak nem is törvénytelen,

Kivel leszel, ha nem velem?

Ingyenes az agymosás,

Garantált a „gyógyhatás”...

Csak nézel ki a fejedből,

S egy szót sem értesz mindebből.

Bridge:

Embertelen civilizáció...

Teszi a dolgát a csúcsragadozó.

Túlélni kell minden napunk,

Szívvel, na meg józan ésszel,

Lehetsz bárki, teszem dolgom,

Csak azért is emberséggel.

Lehetsz úgyis csak egy senki,

Ha sok-sok ember ünnepel,

Mit ér úgy háborút nyerni,

Hogyha a béke nem jön el?

Bridge:

Embertelen civilizáció...

Teszi a dolgát a csúcsragadozó.

Refrén:

Ember a farkasok között...

Az angyal régen megszökött.

Rám ront pár jól öltözött,

Ember a farkasok között...

Felfalnák a lelkem,

Maradjak végre csendben,

De itt vagyok a dalban,

A Felfalhatatlan.