kodrane blogja

Konok fekete földből nőttem én,Nagy búzaföldön egy szál búza.
Magyar fajtám génjeit hordozom,
S adom tovább évezredek óta.


Egy mosoly vóltam édesanyám ajkán,
Egy napsugár az apám homlokán.
Erős tartású dacra nevelt engem,
Maros menti gyönyörű hazám.


Szembe fordultam mindíg a széllel, 
Szembe szálltam a viharokkal,
Ha írígyeim kővel dobtak,
Én lágy kenyérrel vissza dobtam.


Felemelt fejjel jártam mindíg,
Erőt adott konok fekete földem,
Ha idegen zászlót dobtak utánam,
Nemzetiszínűre kicseréltem!


Ha majd eltakar fekete földem,
Egy szem búzából újra kelek,
És Veletek, Búza testvéreim,
Magyar földemen csodát teszek!