kodrane blogja
Mũvészetkodrane 2019. január 16. 11:35
Fut az idő
Fut az idő
Ahogy
haladnak az évek,
szaporodnak az emlékek,
lelkem mélyén néha, néha,
felcsendül egy régi nóta,
s jön vele egy téli este,
mintha képre volna festve,
most is magam előtt látom,
olyan mint egy
édes álom.
Emlékszem,
hogy esett a hó,
mint egy hófehér takaró,
úgy borúlt rá a határra,
arra a kedves tanyára,
ahol régen megszülettem,
ahol boldog gyermek lettem.
Emlékszem,
hogy ünnepeltünk,
azt hiszem névnapot ültünk,
s úgy mint ahogy régen szoktunk,
sok régi dalt énekeltünk.
Éjfélre járt már az óra,
s felcsendült egy
tiltott nóta:
Kalász, kalász,
árva magyar kalász,
mért csillog a könny,
a búzaszemeken?