Eső után

Felhő  nincs sehol,  fölöttünk nap ragyog.

Elázott a por, bokáig ér a sár

 Ám a  zivatar  hozott friss  illatot,

 Kitisztult az ég, tágult a láthatár.

 Szemem  távolban színorgiát talál,

 Hol a sok vízcsepp napsugárt bevárva

 Belőlük fonta  ezerszín fonalát

  S kötötte hosszú, vékony színes sálba .

 Szomorú fűznél  egy béka kuruttyol

 Szitakötő száll a sima víz felett

 S a nyári szellő lágy dallamot susog.

 Magamhoz húzom,  páromat csendesen

 S szenvedélyesen fülébe suttogom

 Karolj át lágyan, szeress most  kedvesem.