kistenkes blogja
JátékGenerációk
Réges régen, hajdanán Élt egy fiú , meg egy lány Kéz a kézben andalogtak Csókolóztak, turbékoltak Szívük vidám, szemük csillog Mind a kettő nagyon boldog Egyszer aztán így szól Pál Hozzám jössz e Juliskám? Julcsi boldog, szíve repes Erre vártam régen, kedves Megyek, persze régen várom Az oltárnál légy a párom Esztendőre , figyeljetek Szerelmükből csoda lett Gólya madár kéményükbe Gyönyörű szép babát tett Évek múltak, pici Jutka Úgy tizennyolc év felett Hogyha szórakozni vágyott Szerelmével bálba ment Hogyha vége volt a táncnak, Akkor ez volt gáláns tett Kart nyújtott fiú a lánynak Nyegle beszólás helyett Néhány havi együtt járás Színház, mozi, virágszett Csak ezután bújtak ágyba, Ebből ismét Julcsi lett Óvja, védi , hosszan nézi Pici lányát Julika De a legboldogabb mégis Tudjuk jól, a nagymama Újabb ugrás, tizenhat év Julcsi felcseperedett Ő nem bálba, diszkóba járt S tánc után nem hazament Jártak kicsit, vagy még azt se’ Julcsi hamar társra lelt Kívánsz engem minden este Juli ilyent kérdezett Megérezte a fiú, hogy Ím a perc elékezett Meg is lett ennek az ára Julcsi teherbe esett Rövid idő múltán végre Újabb Julcsi érkezett Versem hőse, Julcsi néne Nagymamából dédi lett Folytatom, mert nincs még vége Ismerek egy pénteket Amikor az újabb Julcsi Elég korán vétkezett Mutatott a barátjának Egy szerelmi képletet Ám a fiú beletett egy Nagyon fontos per-jelet Nincs még vége, a folytatás Érdekes lesz módfelett Mert a legidősebb Julcsi Ettől üknagymama lett Rátok bízom a folytatást Mit művelt e Julika Mennyit várt az első Julcsi S, mikorra lett szépmama