kistenkes blogja

Játék
kistenkes•  2013. november 29. 16:56

Generációk

 Réges régen, hajdanán

 Élt egy fiú , meg egy lány

 Kéz a kézben andalogtak

 Csókolóztak, turbékoltak

  

Szívük vidám, szemük csillog

 Mind a kettő nagyon boldog

 Egyszer aztán így szól Pál

 Hozzám jössz e Juliskám?

 

Julcsi boldog, szíve repes

 Erre vártam régen, kedves

 Megyek, persze régen várom

 Az oltárnál légy a párom

 

 Esztendőre , figyeljetek

 Szerelmükből csoda lett

 Gólya madár kéményükbe

 Gyönyörű szép babát tett

 

Évek múltak, pici Jutka

 Úgy tizennyolc év felett

 Hogyha szórakozni vágyott

 Szerelmével bálba ment

 

 Hogyha vége volt a táncnak,

 Akkor  ez volt gáláns tett

 Kart nyújtott fiú  a lánynak

 Nyegle beszólás  helyett

 

 Néhány havi együtt járás

 Színház, mozi, virágszett

 Csak ezután bújtak ágyba,

 Ebből ismét Julcsi lett

 

 Óvja, védi , hosszan nézi

 Pici lányát Julika

 De a legboldogabb mégis

 Tudjuk jól, a nagymama

 

Újabb ugrás, tizenhat év

 Julcsi felcseperedett

 Ő nem bálba, diszkóba járt

 S tánc után nem hazament

 

Jártak kicsit, vagy még azt se’

Julcsi hamar társra lelt

 Kívánsz  engem minden este

 Juli ilyent kérdezett

 

Megérezte a fiú, hogy

Ím a perc elékezett

 Meg is lett ennek az ára

 Julcsi teherbe esett

 

Rövid idő múltán végre

 Újabb Julcsi érkezett

 Versem hőse, Julcsi néne

 Nagymamából dédi lett

 

Folytatom, mert nincs még vége

 Ismerek egy pénteket

 Amikor az újabb Julcsi

 Elég korán vétkezett

 

Mutatott a barátjának 

Egy szerelmi  képletet

 Ám a fiú beletett egy

 Nagyon fontos per-jelet

 

Nincs még vége, a folytatás

Érdekes lesz módfelett

 Mert a legidősebb Julcsi

 Ettől  üknagymama lett

 

Rátok bízom a folytatást

 Mit művelt e Julika

 Mennyit várt az első Julcsi

 S, mikorra lett szépmama

 

 

 

2012. augusztus 10., péntek